Istraži Zelenu stazu
TURISTIČKI VODIČ za bicikliste i pješake avanturiste Zelenom stazom
Kémes - Zeleni centar Kemeš - Adorjás - Kórós - Rádfalva - Diósviszló Terehegy - Harkány - Drávaszabolcs - Donji Miholjac - Feričanci - Kutjevo
- Zeleni centar Latinovac - Čaglin - Našice - Donji Miholjac
Fedezd fel a határon árnyúló
Zöldutat
TÁJÉKOZTATÓ kerékpárosoknak és túrázóknak a Zöldút mentén
Kémes - Zöldút Központ Kémes - Adorjás - Kórós - Rádfalva - Diósviszló Terehegy - Harkány - Drávaszabolcs - Donji Miholjac - Feričanci - Orahovica
- Kutjevo - Zeleni centar Latinovac - Čaglin - Našice - Donji Miholjac
Explore the Greenway
TOURIST GUIDE for cyclists and adventurist hikers through the Greenway
Kémes - Greenway center Kémes - Adorjás - Kόrόs - Diόsviszlό - Terehegy
- Harkány - Drávaszabolcs - Donji Miholjac - Feričanci - Orahovica - Kutjevo
- Greenway center Latinovac - Čaglin - Našice - Donji Miholjac
Dobrodošli na Zelenu stazu!
Üdvözlünk a Zöldúton!
Welcome to the Greenway!
HR
Krenite s nama u istraživanje područja koje se proteže od zelene ljepotice
rijeke Drave kroz zlatnu ravnicu, uz plodna polja i ribnjake do pitomog šumovitog gorja. Putem upoznajte ljude, njihov život i običaje, posjetite dvorce i
tvrđave, okusite vrhunska vina, zasladite se tradicijskim kolačima, počastite
se odličnom hranom, a pri tome uživajte bez grižnje savijesti biciklirajući
kroz prekrasne krajolike. No, u vožnji pripazite na vrijeme jer ćete gotovo iza
svakog zavoja poželjeti posegnuti za fotoaparatom! Ipak, ne brinite. Zelena
staza je osmišljena tako da i najvještiji i „najsvježiji“ biciklisti s lakoćom
prođu njene najzanimljivije dijelove ali i udobno odmore kako bi sutradan
dovršili put.
HU
Gyere velünk és fedezd fel a gyönyörű zöld természet és a Dráva folyó
mentén elterülő tájat. Haladj keresztül az arany alföldön a termékeny földek
és halastavak mentén majd a magasra nyúló erdős hegyeken a Papukon,
Krndiján és Dilj Gorán. Az út mentén találkozz a helyi lakosokkal, ismerd meg
az életüket, szokásaikat, látogasd meg a kastélyokat, erődöket, próbáld ki
a legjobb minőségű borokat és engedj meg magadnak egy kis kényeztetést
a hagyományos helyi édességek elfogyasztásával. Engedj a kísértésnek,
élvezd a helyi fogásokat, hisz mindeközben gyönyörű vidéken kerékpározol.
Az idő megszűnik hiszen minden kanyar és kereszteződés tartogat némi
újdonságot, gyakran kell majd a fényképeződ után kutatnod! Ez az útvonal
a profi kerékpárosoknak és a kezdőknek is megfelelő: mindenki számára új
élményeket rejt az útvonal és a tekergélés után nyugodtan lehet pihenni
reggelig, az indulásig!
EN
Come with us and explore the land that lies between the green beauty–river
Drava, and passes through the golden lowlands, fertile fields and fishponds
to the gentle and forested mountains. Along the way meet the people,
their way of life and customs, visit castles and fortresses, taste premium
quality wines and treat yourself with some traditional cakes. Enjoy the local
cuisine without worry about extra weight while cycling through the beautiful
countryside. But be aware of the time because you will probably wish to
stop after every turn and reach for your camera! Still, you can take it easy.
The Greenway is made both for expert cyclists and new ones: all will get to
see the highlights of the route and relax until the next morning.
Slagalica – zaklada za razvoj lokalne zajednice
Autori tekstova:
Tekstovi o Hrvatskoj: Mislav Pavošević (Putovanja Slavonijom i turistički vodiči – Udruga za
turizam i promicanje kulture putovanja, Osijek, Hrvatska)
Tekstovi o Mađarskoj: Orsolya Kovacs (Udruga za održiv Ormanšag, Kemeš, Mađarska /
Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft., Kemés, Magyarország)
Tekst o Latinovcu i kapilarnim stazama: Andrea Rutnik (Eko centar Latinovac, Hrvatska)
Urednici: Branka Kaselj, Julijana Mladenovska-Tešija
Prijevod: Lingua – Centar za edukacije i usluge prijevođenja, Mislav Pavošević,
Orsolya Kovacs
Grafičko uređenje: MIT Design
Tisak: IBL
Naklada: 2.000 primjeraka
Ova publikacija izrađena je uz pomoć sredstava Europske unije. Za njezin sadržaj odgovorna
je isključivo Slagalica – zaklada za razvoj lokalne zajednice te se ni na koji način ne može
smatrati da odražava stajališta Europske unije.
A kiadvány az Európai Unió támogatásával készült. A kiadvány tartalmáért a Slagalica Community Foundation felel és nem tükrözi az Európai Unió és/vagy irányító hatóság véleményét.
This publication has been produced with the financial assistance of the European Union. The
content of the publication is the sole responsibility of Community Foundation Slagalica and
can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union
and/or the managing Authority.
CIP zapis dostupan u računalnom katalogu Gradske i sveučilišne knjižnice
Osijek pod brojem 131122008
3
Što je Zelena staza?
Mi a Zöldút?
What is the Greenway?
HR
Prve zelene staze (Eng.: “Greenway”) datiraju iz 1800.-tih i zamišljene su
kao staze za hodanje i istraživanje parkova, zaštićenih prirodnih područja
i krajolika. Moderne Zelene staze povezuju se s Greenway pokretom koji je
nastao u Sjedinjenim Državama 1950.-tih. Zelene staze su nezavisne staze
koje slijede stare ili nekorištene putove a upotrebljavaju se za takozvani
tihi promet ili putovanje nemotoriziranim sporim sredstvima poput hodanja,
bicikliranja i jahanja. Kroz europske zemlje postoje stotine kilometara
sporednih cesta koje se koriste kao koridori zelenih staza povezujući regije i
zemlje. Hrvatska je putem ovog projekta, a Mađarska čak i ranije, su i same
postale dio te velike europske mreže!
HU
Az első zöldút az 1800-as évekre tehető, gyalogos útvonalat, parkokat,
védett természeti területeket, vidékeket szándékozott felkutatni. A modern
zöldútvonalak kapcsolódnak a Zöldút mozgalomhoz amely az 1950-es évek
táján az Egyesült Államokból ered. A Zöldutak független útvonalak amelyek
régi nem használt nyomvonalat követnek és az úgynevezett “halk” forgalmat,
azaz nem motoros járművel való közlekedést erősítik mint séta, kerékpározás,
lovaglás. Az európai országokon több száz kilométeres másodrangú utak
haladnak keresztül, melyek Zöldút folyósóként használatosak és a régiókatt
valamint az országokat kötik össze. Horvátország, Magyarországot követve,
ennek a projektnek az eredményeként bekerült az Európai hálózatba.
EN
The first Greenways date back to the 1800s and are intended as walking
paths and research parks, protected natural areas and landscapes. Modern
Green trails are associated with Greenway movement that originated in
the United States in 1950s. Greenways are independent paths that follow
old or unused paths and are used for the so-called silent traffic or slow
non-motorized means of travel such as walking, cycling and horse riding.
Through European countries there are hundreds of kilometers of secondary
roads that are used as Greenway corridors linking regions and countries.
Through this project Croatia, and Hungary even before, became part of the
large European network!
Zelena staza – staza koja spaja
Zöldút, az út amely összeköt
Greenway – Way to Conect
HR
„Zelena staza – staza koja spaja“ je IPA partnerski projekt koji ima za cilj
potaknuti ekonomski rast u zapostavljenim ruralnim područjima Slavonije i
južne Mađarske kroz razvoj tematske biciklističke staze duge 378 kilometara koja povezuje dvadesetak manjih sela, naselja i nekoliko gradova od
sela Kemeš u Mađarskoj pa sve do sela Latinovac u Hrvatskoj te kapilarne
staze u dolini Ormánság i Zlatnoj dolini. Projektom želimo potaknuti jačanje
lokalnih ruralnih zajednica kroz bavljenje održivim seoskim ekoturizmom i
proizvodnjom. Projekt su zajednički osmislile i provode dvije udruge iz Mađarske, Udruga za održivi Ormanšag i Zaklada Zajedno za djecu iz Kemeša
i dvije iz Hrvatske, Slagalica - zaklada za razvoj lokalne zajednice iz Osijeka
i Eko centar Latinovac. Aktivni eko-turizam povezuje Slavoniju i Ormánság
te promovira njihovu kulturnu, gastronomsku i etničku tradiciju i raznolikost.
Hrastove šume, vinogradi, žitna polja, med, vino, sir, kulen, zlatovez, Drava koja spaja, gostoljubivi domaćini… Bogatstva Slavonije i Ormánsága se
mogu iskazati tradicijama, ljudima, ali i potencijalima ove regije koja može
ponuditi bolju budućnost za sve njene stanovnike.
http://www.ormansag-zlatnadolina.org/
http://www.zaklada-slagalica.hr/hr/slagalica-ipa/
HU
„Zöldút- az út ami összeköt“ egy IPA partnerségi együttműködésben
megvalósuló program aminek a célja, hogy fellendítse a hátrányos helyzetű
térségek gazdaságát Szlavóniában és Dél-Magyarországon. Mindezt körülbelül
378 km tematikus kerékpárutak kialakításával kívánjuk elérni, amely több apró
települést köt össze a magyarországi Kémestől a horvátországi Latinovacig
valamint kapilláris utakat jelöl az Ormánságban és az Arany Völgyben. A
projekt célja, hogy megerősítse és motiválja a helyi közösségeket miközben
a fenntartható ökoturizmust és vállalkozókészséget támogatja. A projekt két
magyarországi civil szervezet a Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft valamint
az Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány és a horvát Slagalica
Közösségi Alapítvány illetve a latonivaci Eko Központ kreatív kezdeményezése
mentén valósult meg. A projekt eredményeként aktív ökoturisztikai útvonalak
kötik össze Szlavóniát és az Ormánságot amely a kultúrát, gasztronómiai és
társadalmi hagyományokat hirdeti. Tölgy erdők, borpincék, búzamezők, méz,
bor, sajt, szlavóniai kolbász, arany hímzés, gyönyörű Dráva –ami összeköt... A
gazdag Szlavónia és Dél-Magyarország kifejezhető több módon, de leginkább a
térség hagyományai, emberek és természeti értékek mentén.
http://www.ormansag-zlatnadolina.org/
http://www.zaklada-slagalica.hr/hr/slagalica-ipa/
4
5
EN
“Greenway – A Way to Connect” is IPA partnership project that aims at
supporting economic growth in disadvantaged rural areas of Slavonia and
southern Hungary through development of thematic cycling route of 378
kilometers to connect more than twenty smaller villages, towns and cities
from Kémes in Hungary to Latinovac in Croatia, including capillars in the
Ormánság and Golden Valley. The aim of the project is to encourage and
strengthen the local rural communities through developing sustainable
rural eco-tourism and entrepreneurship. The project has been created and
implemented by two associations from Hungary, Sustainable Ormánság
Nonprofit Ltd, and Together for the Kemes Area Children Foundation, and
two from Croatia Community Foundation Slagalica from Osijek and Eco
Center Latinovac, from Latinovac. Active eco-tourism connects Slavonia
and Ormánság through promoting their culture, gastronomic and etnic
traditions and diversities. Oak forests, vineyards, wheat fields, honey, wine,
cheese, Slavonian sausage, golden embroidery, beautiful Drava – river that
connects... The riches of Slavonia and Ormánság can be expressed in many
ways, but mostly through our traditions, people and natural resources of
this region that has prospects for better future for all its inhabitants.
http://www.ormansag-zlatnadolina.org/
http://www.zaklada-slagalica.hr/hr/slagalica-ipa/
6
SADRŽAJ / A TARTALOM / CONTENT
Opis Zelene staze/ A zöldút leírása / Description of the Greenway
12
Gdje se nalazite i kakvo vas vrijeme očekuje?
Hol van, és milyen idő vár Önre?
Where you are and what kind of weather can you expect?
12
Kakva je bila prošlost kraja?
Mi a régió története?
What is the history of this region?
13
Kakvi su ljudi i njihovi običaji?
Milyenek az emberek és viseleteik?
What are the people and their customs like?
15
ZELENA STAZA U MAĐARSKOJ - KEMEŠ
ZÖLDÚT MAGYAR - KÉMES
GREENWAY IN HUNGARY - KÉMES
22
Zelena staza Ormánság - Zlatna dolina
Ormánság - Zlatna dolina Zöldút
Ormánság - Zlatna dolina Greenway Route
27
Zelena Staza Bőköz
Bőköz Zöldút
Bőköz Greenway
32
Zelena Staza Okorvidek
Okorvidék Zöldút
Greenway Okorvidek
37
Zelena Staza Ormányköz
Ormányköz Zöldút
Ormányköz greenway
41
Zelena Staza Sztárai Mihály
Sztárai Mihály Zöldút
Sztárai Mihály Greenway
45
ZELENA STAZA U HRVATSKOJ
ZÖLD NYOMVONALAK HORVÁTORSZÁGBAN
GREENWAY IN CROATIA
50
Donji Miholjac
Donyi Miholyác
Donji Miholjac
52
7
SADRŽAJ
A TARTALOM
CONTENT
SADRŽAJ
A TARTALOM
CONTENT
Zelenom stazom od Donjeg Miholjca prema Feričancima
Zöldúton Donyi Miholyáctól Fericsánci (Feričanci) felé
Along the Greenway route from Donji Miholjac to Fericanci
54
Feričanci / Fericsánci / Fericanci
57
Zelenom stazom od Feričanaca prema Orahovici
Zöldúton Fericsáncitól Orahovicáig
Along the Greenway route from Fericanci towards Orahovica
59
Orahovica
60
Zelenom stazom od Orahovice prema Kutjevu kroz
Park pridode Papuk
Zölduton Orahovicától a Papuk Természeti
Parkon keresztül Kutjevó felé
Along the Greenway route from Orahovica to Kutjevo
through Papuk Nature Park
62
Kutjevo / Kutjevó / Kutjevo
66
Zelenom stazom od Kutjeva do Latinovca i prema Čaglinu
Zöldúton Kutjevótól Latinovci-ig, és Csaglin felé
Along the Greenway from Kutjevo to Latinovac and towards Čaglin
68
Latinovac / Latinovác / Latinovac
70
Zelena staza Grujino brdo / Grujino brdo zöldút / Greenway Grujino brdo
73
Zelena staza Duboka / Duboka zöldút / Greenway Duboka
74
Čaglin / Csaglin / Caglin
76
Zelenom stazom od Čaglina preko Dilj gore prema Našicama
Zöldúton Csaglintól a Dilj hegyen át Nasice felé
Along the Greenway route from Čaglin over the Dilj mountain towards Našice
77
Našice / Nasice / Nasice
80
Zelenom stazom od Našica do Đurđenovca
i ponovo prema Donjem Miholjcu...
Zöld úton Nasicétől Gyurgyenovácig (Đurđenovac),
és újból Donyi Miholyác felé….
Along the Greenway from Našice to Đurđenovac
and back to Donji Miholjac…
81
Hitni brojevi / Segélyhívó számok / Emergency numbers
84
8
Turističke informacije
Turisztikai információk
Tourist information
85
Poljoprivredna gospodarstva (ekološki proizvodi)
Mezőgazdaságok (ökötermékek
Family Farms (local eco products)
87
Medicinske usluge
Egészségügyi szolgáltatások
Medical services
90
9
KAZALO
INDEX
INDEX
KAZALO / INDEX / INDEX
1. Zeleni centri – informacije
Zöldút központok - információ
Greenway centers – information
• Informacije o lokalnim turističkim vodičima
információ a helyi túravezetőkről
Information on local tourist guides
• Informacije o popravljačima bicikala
információ a helyi kerékpárszerelőkről
Information on local bike repairman
• Informacije o hotelima, restoranima, vinarijama, medicinskim uslugama
információk a hotelekről, éttermekről, borpincékről, egészségügyi szolgáltatásokról
Information about hotels, restaurants, vinaries, medical services
2. Parkovi, jezera, izletišta
Parkok, tavak, kiránduló helyek
Parks, lakes, excursion sites
3. Domaći proizvodi, suveniri
Helyi készítésű termékek, ajándékok
Home-made products, souvenirs
4. Smještaj, kamping
Szállás, kemping
Accommodation, camping
5. Banke i bankomati
Bankok és kézpénzfelvevő helyek
Banks and cash machines
6. Muzeji i kulturne znamenitosti
Múzeumok és kultúrális látnivalók
Museums and cultural sites
10
11
Opis Zelene staze
A zöldút leírása
Description of the Greenway
HR
Zelena staza počinje u Mađarskoj, u Kemešu i obuhvaća Adorjás – Kόrόs
– Diόsviszlό – Terehegy –Harkány – Drávaszabolcs. Od graničnog prijelaza
kod Donjeg Miholjca, Zelena staza prelazi na hrvatski teritorij i obuhvaća
slijedeća mjesta: Donji Miholjac, Ivanovo, Bockovac, Viljevo, Kapelna, Kućanci, Bokšić, Beljevina, Đurđenovac, Feričanci, Orahovica, Našice, Kutjevo,
Bektež, Čaglin i završava u Latinovcu, gdje je smješten „Zeleni centar“.
HU
A határon áthaladunk Magyarországon, és magában foglalja a Kémes - Adorjás
– Kόrόs – Diόsviszlό – Terehegy – Harkány – Drávaszabolcs. Donji Miholjacon,
majd a zöldút folytatódik Horvátországban és a következő településeket foglalja
magába: Donji Miholjac, Ivanovo, Bockovac, Viljevo, Kapelna, Kućanci, Bokšić,
Beljevina, Đurđenovac, Feričanci, Orahovica, Našice, Kutjevo, Bektež, Čaglin és
Latinovacon végződik ahol a zöldút központ található.
EN
teszi. Budapesttől 300 kilométer távolságra van, Zágrábtól 250 km, Eszékig,
és a Dráváig pedig csak 50 kilométert kell utaznia kelet irányba. Tehát az
ideális időszak túrázni ezen a kerékpárúton a tavasz és az ősz, mérsékelt
hőmérsékletekkel, és egyformán eloszló esős és napos idővel.
EN
Your travel begins in Southern Hungary, in Ormansag Valley, and continues
in Slavonia. You are in the very south of the Central Europe and at the
doorsteps to the South Eastern Europe. That makes the whole area an
interesting mixture of nations and customs. Your distance from Budapest
is about 300 km, from Zagreb 250 km and towards Osijek and the Danube
you’d need to cross some 50 km. Ideal times of the year to use this cycling
route are spring and autumn having moderate temperatures and even
distribution of rainy and sunny days.
!
Znate li da...? / Tudtad, hogy...? / Do you know that...?
U Rječniku hrvatskoga jezika (Anić, 2004) navedno je 104 hungarizama u
hrvatskom standardnom jeziku /A horvátnyelv szótárban (Anić 204) 104
hungarizmus van idézve a horvát sztandard nyelvben / The Dictionary of
the Croatian Language (Anić, 2004) lists 104 hungarisms in the standard
Croatian language.
Greenway begins in Hungary, in Kemés, and links Adorjás – Kόrόs – Diόsviszlό
– Terehegy –Harkány – Drávaszabolcs. From the border crossing at Donji
Miholjac, Greenway continues into Croatia and includes the following
places: Donji Miholjac, Ivanovo, Bockovac, Viljevo, Kapelna, Kućanci, Bokšić,
Beljevina, Đurđenovac, Feričanci, Orahovica, Našice, Kutjevo, Bektež, Čaglin
and ends in Latinovac where is the Greenway Center Latinovac.
Gdje se nalazite i kakvo vas vrijeme
očekuje?
Hol van, és milyen ido
˝ vár Önre?
Where you are and what kind of
weather can you expect?
HR
Vaše putovanje počinje u južnoj Mađarskoj, u dolini Ormašag, a nastavlja
u Slavoniji. Vi se nalazite na samom jugu Srednje te na pragu Jugoistočne
Europe što cijeli ovaj region čini zanimljivom mješavinom naroda i običaja.
Od Budimpešte ste udaljeni oko 300 km, od Zagreba 250 km, a do Osijeka
i Dunava treba vam tek 50-ak km vožnje prema istoku. Idealno vrijeme za
obilazak ove biciklističke staze stoga su proljeće i jesen, s umjerenim temperaturama i podjednako raspoređenim kišnim i sunčanim danima.
HU
Az utazása dél Magyarországon kezdődik, Ormánság völgyben, és folytatódik Szlavóniában. Itt, Közép Európa déli részén, és Délkelet Európa küszöbén
van, ami ezt az egész régiót a nemzetek, és szokások érdekes vegyülékévé
12
Kakva je bila prošlost kraja?
Mi a régió története?
What is the history of this region?
HR
U davna vremena, do prije 600 000 godina na putu kojim ćete prolaziti
nalazilo se veliko unutarkontinentalno more poznato kao Panonsko more.
Kada je Dunavom konačno oteklo prema Crnom moru, iza sebe je ostavilo
plodnu ravnicu koja bi sama mogla prehraniti Europu. U doba starog
Rimskog Carstva, ovdje se nalazila provincija Panonija.
MAĐARSKA se nalazi u karpatskoj dolini. Između 1526. i 1687. Baranjskom
županijom je vladao Turski imperij. U to doba javlja se i kalvinizam; njegov
najizrazitiji predstavnik je Mihály Sztárai (Stari Mihovil). Baranju zahvaća
industrijalizacija 1950. godine i to glavno zbog rudnika ugljena kojima
je bogata. Posljedice toga su snažna urbanizacija i smanjenje lokalnog
stanovništva sela. Ovdje je i linija razgraničenja (granica) u dužini od 1015 km. Željeznica 1895. Počinje povezivati Sellye Drávasztára i Zalatu;
1912. Siklós-Harkanj i Siklós Drávaszabolcs, a od 1913. i Pečuh-Harkanj.
Ormanšag je drugačiji od drugih dijelova županije po svojim navikama, stilu
života, tradicionalnim nošnjama, ali i zbog svoje zatvorenosti u društvenom
i zemljopisnom smislu koja je omogućila očuvanje prirodnih resursa.
HRVATSKA: Od dolaska Hrvata u 6. stoljeću cijeli se dio Panonije južno
od Drave počeo nazivati Slavonija. Do kraja srednjeg vijeka, Slavonija
13
je pripadala Hrvatskom, a zatim i Hrvatsko-Ugarskom kraljevstvu da bi
konačno 1526. većim dijelom pala u ruke moćnog Otomanskog Carstva. Od
kraja 17. stoljeća sve do 1918. godine, Slavonija je ponovo dio Kraljevine
Hrvatske ovaj put u sastavu Austro-Ugarskog Carstva. Od Prvog svjetskog
rata Hrvatska je bila dio Jugoslavije, najprije kraljevine, a od kraja Drugog
svjetskog rata socijalističke republike. Od 1991. godine Slavonija je dio
Republike Hrvatske koja je svoju samostalnost od Jugoslavije morala
izboriti nametnutim joj ratom čije se posljedice i danas osjete ponajviše u
gospodarstkom zaostajanju. Mađarska je postala dio Europske unije 2004,
a Hrvatska 2013.
HU
EN
Az ősi időkben, 600 000 évvel ezelőttig, vitorlázni kellett Szlavónián keresztül
mert az óriási belső tenger a híres Pannóniai Tenger terült el itt. Amikor ez
végül a Dunába és a Fekete Tengerbe ereszkedett elhagyott egy óriási és
termékeny síkot amely tudja ma is etetni Európát.
MAGYARORSZÁG a Kárpát-medencében helyezkedik el. 1526 és 1687
között a törökök uralták Baranya megyét. Ekkor jelentek meg a reformáció
első nyomai (Sztárai Mihály). Az 1950-es évektől Baranyát – az elsősorban a
bányászatra épülő – nagyfokú iparosítás jellemezte. Ennek következménye
az erőteljes urbanizáció és a falvak népességének csökkenése. A 20.
században a Dráva mellett védelmi őrvonalat alakítottak ki 10-15 km
hosszan. 1895-ben a Sellye-Drávasztára-Zaláta, 1912-ben a Siklós-Harkány
és a Harkány-Drávaszabolcs, 1913-ban a Pécs-Harkány vasútvonalakat
hozták létre. Az 1880-as évekre feljlődtek ki azok a jegyek, melyek alapján
az Ormánság élesen elkülönült a környezetétől. Ezek megjelennek az
életmódban, a viseletben, a hagyományokban, mely a 20. század elején
már normává vált. Az Ormánság elzárt település, szociálisan, földrajzilag
hátrányos helyzetű térség, amely rendkívül magas érintetlen természeti és
építészeti potenciállal rendelkezik.
A SZLAVÓN földből, korábbi szigetekből emelkedett. Ezek a Psung és
Pozsegai medence, mint a Papuk hegység, a Krndija és Dilj hegyek, melyek
részei a Zöldút kerékpárútnak. A régi Római Birodalom idején a Pannóniai
provincia volt itt. A 6. század óta a horvátok itt telepedtek le és a déli
területet Szlavóniának nevezték. A középkor végéig Szlavónia Horvátország
része volt, majd a Horvát-magyar Királysághoz tartozott amely 1526-ben
meghódított a hatalmas Oszmán Birodalom. A 17. század végétől 1918-ig
Szlavónia újra a Horvát Köztársaság tagja volt amely az Osztrák-Magyar
Monarchia tagja volt. Az első világháború végétől Horvátország a Yugoszláv
Köztársaság tagja lett amely kommunista köztársasággá vált a második
világháború végéig. 1991 óta Szlavónia a Horvát Köztársaság tagja, amely
kivívta függetlenségét Jugoszláviától háború által amely a horvát emberek
által lett kikényszerítve. A háború háború következményei még láthatóak,
nagyrészt a lassú gazdasági felemelkedésből. Magyarország 2004-ben,
Horvátország 2013-ban lett az Európai Unió tagja.
In ancient times, until 600 000 years ago, you’d have to sail through Slavonia
because a huge inner continental sea known as the Pannonian Sea was
14
located here. When it finally drained into the Danube and the Black Sea, it
left a huge and fertile plain which can feed Europe even today. In the times
of the old Roman Empire this area was known as the province of Pannonia.
HUNGARY is in the Carpathian Basin. Between 1526 and 1687 the Baranya
County was ruled by the Turks. Around the same time the area has been
dominated by Calvinists (led by Mihály Sztárai). In the fifties of the twentieth
century Baranya was rapidly industrialized due to its coal mines; the
consequences of this rapid industrialization were growth of urbanisation
and decrease of the village population. Baranya is also known for the 1015 km border line with Croatia. Railroads connect Sellye Drávasztára and
Zaláta since 1895; since 1912 Siklós-Harkány and Siklós Drávaszabolcs, and
since 1913 Pécs-Harkány. Due to its social and geographical isolatedness
from the rest of the country, Ormánság preserved the traditions and habits,
life style and traditional costumes of its people, but also its untouched
natural resources.
CROATIA: Croatians settled in Slavonia around 6th century. Until the end
of the middle ages Slavonia was a part of the Croatian, later the CroatianHungarian kingdom that was conquered by the Ottoman Empire in 1526.
From the end of the 17th century until 1918 Slavonia was once again
part of the Croatian Kingdom which was a part of the Austro-Hungarian
Empire. From then, until the end of the First World War, Croatia was part
of the Kingdom of Yugoslavia. After the Second World War it became part
of the Socialist Republic of Yugoslavia until 1991 when Slavonia gained its
independence from Yugoslavia. The consequences of the war that followed
(1992-1995) are felt even today mostly in the slower economical recovery.
Hungary became part of the European Union in 2004, and Croatia in 2013.
Kakvi su ljudi i njihovi običaji?
Milyenek az emberek és viseleteik?
What are the people and their
customs like?
!
GASTRONOMIJA / GASZTRONÓMIA / GASTRONOMY
Tradicionalna slavonska kuhinja kombinira mliječne proizvode, ukiseljeno
povrće, salamureno i sušeno (na dimu) svinjsko meso (sušena slanina,
sušene kobasice, kulen, kulenova seka, čvarci), paprike te druge začine.
Tipična slavonska jela su: gulaš, paprikaš, fiš-paprikaš, čobanac, meso
divljači i sarma, ali i punjena paprika i perkelt! Zatim domaći kruh, pite i
razni kolači s orasima, makom ili džemom od šljiva. Najistaknutiji sastojak
mađarske kuhinje jest također paprika, slatka (csemege édes) ili ljuta (eros)
koje jelima daje živu crvenu boju i specifičan okus. Najkarakterističnija jela
su gulaš te paprikaš. Pileći paprikaš (csirke paprikas) jede se uz prilog od
malih valjušaka (galuska). Riblja juha ili “fiš-paprikaš” (halaszle) bogato je
jelo od nekoliko vrsta kuhane ribe, rajčica te zelene i crvene paprike.
15
ORAHOVICA
A hagyományos szlavón konyha, kombinálja a tejtermékeket, savanyított
zöldséget, sózott (füstön) szárított sertéshúst (füstölt szalonna, füstölt
kolbász, kulen, kulenova séka (stifolder), töpörtő), paprika, és egyéb fűszert.
Tipikus szlavón ételek a: guljás, hal-paprikás, csobanac (čobanac-bogrács
gulyás féle), vadhús ételek, szárma, de töltött paprika, és pörkölt is! Utána,
házi kenyér, piték, különféle diós-, mákos kalácsok, vagy szilvalekváros
kalácsok.
A magyar konyha legkiemelkedőbb összetevője szintén a paprika, édes
(csemege édes), csípős (erős), amely az ételeknek élénk, piros szint, és
jellegzetes ízt ad. A legjellegzetesebb ételek a gulyás, és a paprikás. A
csirkepaprikást kis galuskával fogyasztják. Halászlé, vagy halpaprikás,
gazdag néhány halfajtából készített főt hal, paradicsom, valamint zöld-, és
piros paprikával.
ljepotama ovog kraja, potražite lokalnog turističkog pratitelja. Informacije
možete dobiti u lokalnom Zelenom centru (kontakt podaci se nalaze u ovoj
brošuri). Sve to bit će popraćeno pjesmom i plesom za što će domaćini
nerijetko odjenuti svoje svečane narodne nošnje.
HU
A régió kalandos történelme alakította ki egyedi kultúráját, melyet
megtapasztalhatsz az itt élő kölünböző nemzetek egyvelege, a régiók
dialektusa és viseleteinnek megismerése során. Ne lepődj meg ha a
településeken keresztülhaladva idős hölgyeket hallasz, akik népviseleti
ruhába öltözve magyarul vagy horvátul beszélnek néhány német vagy török
szóval megspékelve.
A határ mentén Horvátországban némi szerencsével te is találkozhatsz a
gyerekeivel vagy unokáival angolul vagy németül beszélő idősekkel. Talán
invitálnak, hogy csatlakozz hozzájuk az ünneplésben, esélyes, hogy éppen
egy helyi fesztivál ideje alatt leszel ott, azaz„kirvaj“-kor (védőszent napján),
ahogy a helyiek mondják. Ilyenkor az egész vidék feléled, láthatod, ha
keresztülkerékpározol a települéken! A munka a földeken, a borvidékeken
és a halastavaknál megáll egy pillanatra, hogy lazítsanak egy kicsit az
emberek. A helyiek ajánlják saját termékeiket, kuriózumként „Kulen“
szalámit, sonkát, friss sajtot és tejfölt, nagyszerű vörös és fehét borokat és
különböző süteményeket: fánkot, almás és meggyes rétest illetve mákos
és diós tekercset. Egyéb ételeket is érdemes megkóstolni, például a friss
halat vagy különlegességet: gulyást, „Cobanac“ pörköltet, halpaprikást,
sülteket, szármánt, kötött tészta levest. Az Ormánságban is számíthatsz
kedves szavakra, invitálásokra mialatt a falvakban kerékpározol. Tanulhatsz
régi hagyományos mesterséget, mint a szövés, fafaragás, kosárfonás. Az
idős emberek hajlamosak régi fotókat mutatni és történeteket mesélni
a múltból. Ha külföldről érkezel és nem érted mit mondanak, kérj bátran
túravezetőt a Zöldút Központban! (Információ a kiadványban.)
Az ünneplések alkalmával a hagyományos énekeket énekelnek, táncolnak és
hagyományos népi ruhába öltöznek a helyi közösségek tagjai.
EN
The region’s turbulent history shaped its unique culture which can be seen
best in the mixture of different nations that live here, dialects and customs
that you can experience. So you shouldn’t be surprised if while passing
through the villages you hear old women, dressed in folk costumes, speak
Hungarian or Croatian with some German or Turkish words.
With some luck you will also meet their children or grandchildren who speak
English or German. And they just might invite you to join them in a celebration
because you might arrive at the time of a local religious festival (patron
Saint’s day), offering their home-made products, typical Kulen salami, ham,
fresh cottage cheese and sour cream, honey, great red and white wine, and
all kinds of cakes like doughnuts, apple and sour cherry strudel as well as
poppy and walnut rolls. You should also try some of the meals made of fresh
fish, various variations of goulash, Čobanac stew, Fish-paprikash, wild boar,
sarmant (cabbage), “kötött tészta” soup. In Ormánság you can also expect
greetings and invitations while cycling through the villages. You can learn
Traditional Slavonian cuisine combines milk products, sour vegetables,
smoked pork (dried bacon, sausages, Kulen, Kulen’s sister sausage, čvarci),
red pepper and other spices. Typical Slavonian dishes are: ˝gulaš˝- goulash,
“fiš paprikas” (fish stew with hot red pepper), Cobanacs stew, wild game
roasts and sarma (sour kraut rolls) as well as filled peppers and perkelt and
also a home-made bread, pies and all kinds of cakes with nuts, milled poppy
and plum jam.
The most significant ingredient of Hungarian Cuisine is also the red pepper,
sweet (csemege édes) or hot pepper (eros) that gives the lively red colour
and specific taste to all meals. The most characteristic dishes are goulash
and paprikaš. Chicken (csirke paprikas) is eaten with the small dumplings
(galuska). Fish soup (halaszle) is rich dish made of a few types of cooked
fish, tomatoes and green and red pepper.
HR
Burna prošlost oblikovala je kulturu na prostoru kojim prolazi ova Zelena
staza, a danas se ona ogleda u bogatstvu naroda i jezika te običaja s kojima
se ovdje možete susresti. Pa stoga neka vas ne iznenadi ako uz ogradu
kojeg seoskog dvorišta čujete simpatične starice odjevene u tipičnu nošnju
kako razgovaraju na mađarskom ili hrvatskom jeziku, uz pokoju njemačku
ili tursku riječ.
Uz malo sreće, susrest ćete i njihovu djecu i unuke koji će vas na dobro
razumljivom engleskom ili njemačkom jeziku možda pozvati i da im se
pridružite u slavlju - kirvaj, počastiti svojim proizvodima, tipičnom kobasicom
„kulenom“ i šunkom, domaćim svježim kravljim sirom i vrhnjem, odličnim
crnim i bijelim vinima dok prolazite obroncima gorja, raznim kolačima poput
krafni, štrudli od jabuka, sira, višanja i gužvarama od maka ili oraha. A
posebno će vas ponosno ponuditi jelima od riječne ribe, varijacijama gulaša
i čobanca s crvenom mljevenom paprikom koja je glavni začin u skoro
svim jelima kao i raznim pečenjima od divljači, sarmom i “kötött tészta”
juhom. U Ormanšagu možete očekivati da vas pozdravljaju radosno dok
vozite biciklom, kroz ovaj kraj. Ovdje možete puno naučiti o tradicionalnim
zanatima, drvorezu, izradi košara od pruća. Stariji ljudi će vam rado ispričati
priče o prošlosti i pokazivati svoje stare slike. Ukoliko želite naučiti više o
16
17
ORAHOVICA
ORAHOVICA
old traditional handcrafts such as weaving, wood carving, basket weaving.
Old people might like to show you their old pictures, and tell stories from the
past. Local celebrations include traditional songs and dancing and people
will dress their festive folk costumes.
If you would like to understand more about this region, just ask for tourist
guides at the local Greenway Center! (See for more information at the end
of this brochure).
!
ENOLOGIJA / ENOLÓGIA / ENOLOGY
HR
Najpopularnija vina su Chardonnay i Riesling, Sauvignon i Sauvignon Blanc,
Merlot, Zweigelt, te rakija i pálinka (mađarsko ime za rakiju koja se dobiva
od bresaka, šljiva i višanja). Uz specijalitete kuhinje dobro "legne" i pivo, vrlo
omiljeno piće uz ručak. Gorki liker Unicum pije se kao aperitiv ili digestiv,
a dobiva se namakanjem 40 mađarskih biljaka – recept se brižno čuva u
obitelji Zwach! Slično piće u Hrvatskoj je Gorki Pelinkovac (Zvečevo).
HU
A legnépszerűbb magyar borok a Chardonnay, és a Riesling, Sauvignon es
Sauvignon Blanc, Merlot, Zweigelt, es rakija - Pálinka (az égetett szesznek
a magyar megnevezése, amelyet érlelt barackból, szilvából, és meggyből
nyernek ki). A konyha sajátos ételeihez nagyon jól esik az ebéd mellé nagyon
kedvelt sör is. Az Unicum keserű likőrt, mint aperitívet, vagy digesztívet
fogyasztják, és a Zwack család gondosan őrzött receptje nyomán 40 féle
magyar növény áztatásával kapják. Hasonló ital Horvátországban a Keserű
Peliknovác (Zvečevo).
EN
The most popular Hungarian wines are Chardonay and Riesling, Sauvignon
and Sauvignon Blanc, Merlot, Zweigelt, as well as liquors rakija and pálinka
(Hungarian word for rakija that is made of peach, plum or cherries). Together
with the specialities of Hungarian Cuisine beer also tastes very well. Sour
liquer Unicum (similar to Croatian liquer Pelinkovac - Zvečevo) is drank as
appetizer or digestive, and it is made by soaking/stepping of 40 Hungarian
plants (the recipe is strictly saved at the family Zwach).
18
19
20
Drávakeresztúr
Drávasztára
Drávaivány
Bogdása
Drávafok
Kákics
Zaláta
Kutjevo
Duzluk
Orahovica
Zelena staza Duboka / Duboka Zöldút / Greenway Duboka
Lúzsok
21
Milanlug
Duboka
Adorjás
Stari
Zdenkovac
Granični prijelaz
Drava Szabolcs
Drávaszabolcs
Kućanci
Harkány
Terehegy
Donji Miholjac
Rozmajerovac
Granice
Ceremošnjak
Makloševac
Našice
Ivanovo
Márfa
Drávacsehi
Drávapalkonya
Kémes
Drávapiski
Rádfalva
Diósviszló
Ličko Novo
Selo
Đurđenovac
Bokšić
Szaporca
Kórós
Brezik
Našički
Kneževac
Čaglin
Jasik
Feričanci
Kapelna
Blanje
Majláthpuszta
Hirics
Beljevina
Vejti
Stara
Jošava
Piskó
Vajszló
Besence
Gilvánfa
Magyarmecske
Gyöngyfa
Nagycsány
Bektež
Latinovac
Poreč
Nova
Jošava
Zelena Staza Sztárai Mihály / Sztárai Mihály Zöldút / Sztárai Mihály
Zelena Staza Ormányköz / Ormányköz Zöldút / Ormányköz greenway
Zelena Staza Okorvidek / Okorvidék Zöldút / Greenway Okorvidek
Zelena Staza Bőköz / Bőköz Zöldút / Bőköz Greenway
Kemse
Csányoszró
Sellye
Zelena staza Kemeš / Kémes Zöldút / Kémes Greenway Route
ZELENA STAZA / ZÖLDÚT / GREENWAY
Felsőszentmárton
Szentborbás
Lakócsa
Okorág
Sumony
Királyegyháza
ORAHOVICA
ORAHOVICA
Kemeš - Kémes
Svetog Stjepana (Szent István). Kemeš je cenatr okruga gdje su smještene
obrazovne, zdravstvene i opće upravne funkcije. Stanovnika ima oko 500.
Jaslica nema, ali vrtić i škola radi. Poprište društvenog života je Dom kulture
i Dom mjesne zajednice. Knjižnica zajednice je ujedno i školska knjižnica.
Veterinarsku službu, liječničku službu i patronažnu sestru osiguravaju u
mjestu. Broj stanovnika u zadnjih nekoliko desetljeća se ne smanjuje, već
nekoliko generacija ovdje nalazi razloga da ostane. U 1990-tim godinama je
poljoprivredna zadruga prestala postojati, obradive površne su privatizirane
i daju mogućnost za opstanak malom broju stanovnika.
Zaklada Zajedno za djecu Kemeša djeluje od 1998. godine i putem svoje
“Pune kuće” stanovnicima Kemeša i okoline nudi svoje usluge. U naselju
postoji i Klub umirovljenika. Civilne organizacije su ključne za život
seoske zajednice. Udruga za održivi Ormanšag (Fenntartható Ormánság
Nonprofit Kft.) djeluje od 2010 godine, u zgradi mjesnog mlina. Organiziraju
međunarodne programe za mlade, radionice s uključivanjem mjesne
zajednice, zelene staze s partnerima iz Hrvatske.
Izvor: http://www.dravamedence.hu
Kemeš - Kémes
HR
Ovo malo pitoreskno mjesto je početak Zelene staze. Naselje Kemeš
(Kémes) nalazi se na južnom dijelu županije Baranja, nekoliko kilometara od
rijeke Drave i ujedno i od hrvatske granice. Dio je područja zaštićene prirode,
Nacionalnog parka Dunav-Drava. Od najbližeg grada Šikloša (Siklós) udaljen
je 20, a od sjedišta županije 38 kilometara. Željeznička pruga puštena u
promet 1912 godine, a ukinuta je nakon 95 godina 2007 godine. Povezana
je autobusnim linijama sa okolnim naseljima i sa većim gradovima.
Od prirodnih karakteristika Kemeša posebnu pozornost zavređuje
hidrografija. Nalazi se u dolini Drave, a između naselja i rijeke proteže se
nekadašnje korito Drave. U blizini naselja protječu Pečuška-voda (Pécsi – víz)
i Crna-voda (Fekete-víz), kanali unutrašnjih voda ulijevaju se u njih. Dolina
Drave je područje nizinskog karaktera. Infrastruktura Kemeša je prosječna.
U pet ulica ima oko 200 kuća, od kojih nekliko nose značajke Ormanšaga
(Ormanšag – usko pogranično zemljopisno područje uz Dravu i granice sa
RH). Nastoje očuvati za ovo područje karakteristične kuće na stopama,
tipičnu uspomenu siromašnog seljačkog načina života. Putovi su svugdje
presvučeni čvrstom oblogom. Vodstvo sela, uz suradnju cijelog stanovništva,
daje veliki naglasak na formiranje kulturno oblikovanog centra sa parkom.
Da je ovo područje bilo naseljeno već tisućama godina svjedoči sporadični
nalaz upotrebnog predmeta iz razdoblja kasnog brončanog doba 11001800 godine p.n.e. Ali su se na ovom području pojavili i nalazi koji potiču
iz kasnog rimskog doba. Prvi pisani izvori spominju Kemeš u obliku Kemeš
1177. godine. Za vrijeme turske okupacije Kemeš je bio stalno nastanjeno
čisto mađarsko selo. Prema nekima mjesto je dobilo ime po močvarama: na
području je bilo puno čaplji (mađarski gém) zbog toga je mjesto nazvano
Gémös, te kasnije Kémös.
Stanovništvo je većinom reformirane vjeroispovjesti, no prisutno je i
katoličanstvo. Seoska crkva izgorjela je 1795., a na njeno mjesto je u
kasnom baroknom stilu izgrađena sadašnja reformatska crkva, koja je
restaurirana 1928. Katolička crkva izgrađena je 1931 godine u čast
22
HU
Kémes település Baranya megye déli részén, néhány kilométernyire a Dráva
folyótól és egyben a horvát határtól található. Része a Duna-Dráva Nemzeti
Park természetvédelmi területének. A legközelebbi várostól Siklóstól 20,
a megyeszékhelytől 38 kilométer a távolsága. Az 1912-ben átadott vasút
2007-ben, 95 év után megszünt. Az autóbusszal van összeköttetése a
településnek a környező nagyobb városok felé.
Kémes természeti adottságai közül különösen a vízrajza érdemel figyelmet.
A Dráva-völgyében helyezkedik el, a község és a folyó között húzódik a Dráva
valamikori medre. Közelében folyik a Pécsi-víz és a Fekete-víz, a terület
belvízcsatornái ezekbe torkollnak. A Dráva-völgye alföldi jellegű terület.
Kémes infrastruktúrája átlagosnak mondható. Az öt utcában mintegy
kétszáz ház áll, jónéhány még a jellegzetes ormánsági építészet jegyeit
viseli. Igyekeznek is megőrizni az erre a vidékre jellemző talpas lakóházat,
a szegényparaszti életforma jellegzetes emlékét. Az utak mindenütt szilárd
burkolattal vannak ellátva. A település vezetése nagy hangsúlyt fektet a
kultúrált környezet, szépen parkosított faluközpont kialakítására lakossági
összefogással. Hogy ez a terület már évezredek óta lakott volt, arról az itt
szórványleletként előkerült, a bronzkor késői szakaszából, i.e. 1100-1800
közötti időből származó bronz használati tárgy tanúskodik. De előbukkantak
a területen a késő római korból származó leletek is. Kémes nevét először
1177-ben említik az írott források, Kemes alakban. A török hódoltság alatt
végig lakott, színmagyar település volt. Egyesek szerint a falu egykori
mocsaras helyéről kapta a nevét: a területen sok volt a gém, ezért lett a
település Gémös, majd Kémös.
Kémes lakossága református és katolikus, az előbbiek vannak valamelyest
többségben. 1795-ben leégett a falu temploma, helyére 1826-ban késő
barokk stílusban épült meg a mostani református templom, melyet 1928ban restauráltak. A katolikus templom 1931-ben épült, Szent István
tiszteletére.
23
EN
Kemeš - Kémes
Kemeš - Kémes
Kémes oktatási, egészségügyi és közigazgatási körzeti feladatokat ellátó
település.
A falu lakossága körülbelül félezer. Bölcsődéje nincs, óvoda és általános
iskola azonban működik. A közösségi élet színtere a Művelődési Ház,
a Közösségi Ház. A községi könyvtár egyben az iskola könyvtára is. Az
állatorvosi, orvosi, védőnői ellátást helyben oldják meg. A falu lakossága az
utóbbi évtizedekben nem csökkent, valamennyi generáció megtalálja itt a
számítását. Az 1990-es években megszűnt a mezőgazdasági szövetkezet,
a művelésre alkalmas földterületek magánkézbe kerültek, ám ez is csak
keveseknek nyújt megélhetést. A kémesi székhellyel működő Együtt a
Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány és az általa működtetett Teleház,
Kémes és körzete számára nyújt szolgáltatásokat 1998. óta. A településen
Nyugdíjas Klub is működik. A civil szervezetek tevékenysége meghatározó
a faluközösség életében. A Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft. 2010
óta tevékenykedik a településen a helyi malom épületben. Nemzetköz
ifjúsági programokat, helyi műhelyeket működtetnek és a helyi közösség
bevonásával Ormánsági és határon átnyúló zöldutakat alakítanak
Horvátországi partnerekkel karöltve.
Forrás: http://www.dravamedence.hu
which is why the village was named Gémös, and later Kémös.
The population is of the Reformed and Catholic denominations, and there
are more members of the Reformed Church (Reformists). The village church
was destroyed by fire in 1795, and it was replaced by today’s Reformist
church, built in the late baroque style and renovated in 1928. A Catholic
church was built in 1931 and dedicated to Saint Stephen (Szent István).
Kémes is a settlement that performs the educational, healthcare and general administrative functions for the area. It has some 500 inhabitants.
The village has no infant nursery, but there is a working kindergarten and
school. The focal points of social life are the Centre of Culture and Local
Community Centre. The community library also serves as the school library.
The vet service, medical service and visiting nurse are available in the village. The population has not declined in the last few decades, with several
generations having found their reasons to stay here. In the 1990s, the local
agricultural cooperative ceased to exist, arable land went to private hands,
but only a small number of locals earn their living from it.
The foundation Together for the Children of Kémes and Its Surroundings
(Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány) via its „Full House” (Teleház) has been providing services to Kémes and its vicinity since 1998.
There is also a Retired People’s Club working in the village. Civil organisations are essential to the life of the rural community. The Sustainable Ormánság Non-Profit Company (Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft.) has
been active since 2010 in the village, working from the local mill building. It
also organises international youth programmes, local workshops and green
paths both in Ormánság, by involving the local community, and across the
border, by cooperating with partners from Croatia.
Source: http://www.dravamedence.hu
This small, picturesque settlement is the starting point of the Greenway in
Hungary. The settlement of Kémes is situated in the southern part of the
Baranya County, a few kilometres from both the river Drava and Croatian
border. It is part of a nature protection area, the Danube-Drava National
Park. The nearest town, Siklós, is 20 kilometres away, and the distance to
the county seat is 38 kilometres. The local railroad was opened in 1912 and
shut down in 2007, after 95 years. The village is connected by bus lines with
the surrounding settlements and larger towns.
Among the natural features of Kémes, its hydrography deserves special
attention. The village is located in the Drava valley, and former Drava riverbed stretches between the settlement and the river. Pécs-Water (Pécsi–
víz) and Black-Water (Fekete–víz) run near the settlement, taking the water
from the local canals. The Drava valley is a lowland region. The infrastructure of Kémes is average. Its five streets hold about 200 houses, several
of which carry the typical features of Ormánság (the narrow geographical
area along the Drava and Croatian border). Efforts have been made to preserve the region’s „footed” houses, a typical reminder of the modest country
lifestyle. The roads are covered by durable material everywhere. The village
leaders, supported by the entire population, place great emphasis on forming a culturally designed centre with a park. A testimony to the fact that
this area has been populated for thousands of years is the sporadic finding
of a household item from the late Bronze Age, 1800-1100 BC. Other items
have been found in this region dating from the late Roman period. The
first written sources mention the name of Kémes in the same form in 1177.
During the Ottoman occupation, Kémes was a permanently settled, purely
Hungarian village. According to some, the place got its name from the marshlands: the area had a large population of herons („gém” in Hungarian),
24
25
ZELENA STAZA Ormánság - Zlatna dolina
Ormánság - Zlatna dolina ZÖLDÚT
Ormánság - Zlatna dolina GREENWAY ROUTE
HR
Zelena staza Ormanšag - Zlatna dolina u Mađarskoj obuhvaća slijedeća
mjesta: Kemeš - Adorjás - Kόrόs - Diόsviszlό - Terehegy - Harkány Drávaszabolcs.
Adorjás
Adorjás je najmanje naseljeno mjesto u dolini Ormanšag – sukladno popisu
stanovništva iz 2011, ovdje živi 181 stanovnik. Selo je jedinstveno i po
prelijepom krajoliku. Lokalna Crkva u Adorjásu je sagrađena 1837. godine.
Tri drvena sanduka oslikana tipičnim ornamentima s motivima iz Ormánsága
se nalaze u gornjem dijelu crkve.
Kórós
U Kórósu je poznata Reformirana crkva iz 1795. Godine koja je proširena
1835. Rezbe na drvenom stropu te na sjedalima su oslikane od strane
Józsefa Gyarmatija. Osnovne boje crkve su bijela, purpurna i tamno plava
kojom su označeni svi cvjetni uzorci i simboli kalvinističke crkve (kalež,
kalvinistička zvijezda). Druge crkve sa sličnim ornamentima mogu biti
pronađene u Transilvaniji i gornjoj Ugarskoj (današnja Slovačka).
Diósviszló
Diósviszló se nalazi na južnoj strani Cser Hilla koji je pak dio planine Villány
– selo je dio Villány vinske regije. Ovdje je zanimljivo obići Vrata Ormánsága
(djelo poznatog majstora u drvu Győző Szatyora), zatim protestantska
crkva koja je izgrađena korištenjem otpadne građe starih zamkova u regiji
te pomoću donacija tijekom 1800-tih, te općinski dom koji ima vlastitu
povijesnu zborku. Lokalni stanovnici proizvode med i nude smještaj turistima.
ZELENA STAZA / ZÖLDÚT / GREENWAY ROUTE
27
ZELENA STAZA KEMEŠ
KÉMES ZÖLDÚT
KÉMES GREENWAY ROUTE
ZELENA STAZA KEMEŠ
KÉMES ZÖLDÚT
KÉMES GREENWAY ROUTE
Harkanj - Harkány
Grad leži na krajnjem jugu zemlje, u podnožju planine Villányi, u dolini rijeke
Drave. Poznat je po seriji djela grafičkog umjetnika László Morvaya, koja je
jedinstvena u cijeloj Mađarskoj po svojoj tehnici enamel. Djela su izložena
u dvorištu lokalne Crkve. Harkanj je također poznat po izvorima sumporne
ljekovite vode prikladne za liječenje svih bolesti lokomotornog sustava i
dostupne za posjetitelje u obnovljenom spa centru tijekom cijele godine.
Grad raspolaže s hotelskim i ostalim smještajnim objektima, restoranima
i zabavnim sadržajima (festivalima zabavne glazbe programa, koncertima).
Gosti koji posjećuju grad Harkanj mogu također vidjeti brda, rijeke, jezera,
ali i dvorace, te uživati u ribi i divljači i vinima.
Harkány
A város az ország végső déli részén, a Villányi hegy lábánál, a Dráva folyó
völgyében fekszik. Morvay László grafikus művész műsorozatáról ismert,
akinek Magyarország szerte zománc technikája egységes. A művek a helyi
templom udvarában vannak kiállítva. Harkány kénes gyógyvíz forrásairól
úgyszintén ismert, amely a mozgásszervek megbetegedések gyógyítására
alkalmas, és hozzáférhető a látogatók részére az új fürdőközpontban egész
évben. A város szállodákkal, egyéb elhelyezkedési, szállási lehetőségekkel,
éttermekkel, és szórakoztató tartalmakkal, (szórakoztató zenefesztivál
program, koncertek) rendelkezik. A Harkányba látogató vendégek hegyeket,
folyókat, tavakat láthatnak, de kastélyokat is, és hal- és vadételekben, és jó
borokban is élvezhetnek.
Drávaszabolcs
Drávaszabolcs se nalazi uz rijeku Dravu odmah na granici s Hrvatskom, i
najvažniji je grad na Zelenoj stazi „Az Ormánságtól az Arany-völgyig” koja
povezuje most i rijeku sa stazom. Ovo je idealno mjesto za veće i manje
skupine koje žele ploviti rijekom. Druga atrakcija su bunkeri rata koje vam
mogu pokazati i lokalni turistilki vodiči. Također možete vidjeti i Reformiranu
crkvu koja je zaštićena baština i posvećena 1995.
HU
Ormánság - Zlatna dolina az Zoldut alábbi területekre terjed: Kémes Adorjás - Kόrόs - Diόsviszlό - Terehegy – Harkány – Drávaszabolcs.
Adorjás
Adorjás az Ormánság egyik legapróbb települése, a 2011-es népszámálási
adatok szerint 181 lakost számlál. Mindenekelőtt a kölünlegesen egyedi
falusképéről ismerhető fel. Az híres adorjási templom 1837-ben épült.
Az L-formájú karzatán három fakazetta található, melyen ormánsági
motívumok jelennek meg.
Kórós
Kórós híres a református templomáról, amely 1795-ben épült, majd 1835ben került kibővítésre. A fakazetták a padok mellvédjei Gyarmati József
keze munkáját dícsérik. A fő szín a fehér, bordó és sötét kék, amelyekből
virágminták, szimbólumokat festettek (csésze, református csillag). Hasonló
ornamentikus mintával gazdagított templomokat Erdélyben és ÉszakMagyarországon találhatunk a mostani Szlovákia területén.
Diósviszló
Diósviszló a Cser hegy déli oldalán található, amely a Villányi Hegység része,
emiatt sokszor említik a települést a villányi bor régió tagjaként. A látnivaló
Diósviszlón az Ormánság kapu melyet Szatyor Győző Ormánsági fafaragó
készített), a katolikus templom, mely a korábbi helyi kastély romjaiból épült
1800-ban, a helyi közösségi házban helyi történelmi gyűjtemény van. A
településen mézet készítenek és helyi szállásadónál pihenhetünk.
28
Drávaszabolcs
Drávaszabolcs a Dráva mellet helyezkedik el, mindjárt a Horvát határon, és
az „Ormánságtól az Arany-völgyig” nevezett Zöldúton, a legfontosabb város,
amely összeköti a hidat, és a folyót az úttal. Ez ideális hely a folyón utazni
kívánó nagyobb és kisebb csoportok rézére, és ez egy harkányi vállalkozónak
köszönhetően lehetséges. A másik attrakció a bunker hálózat, amelyen a
helyi ifjak vezethetik végig. Úgyszintén megtekinthetik a Református
templomot, amely 1995-ben felszentelt védett örökség.
EN
In Hungary, Ormánság - Zlatna dolina Greenway includes the following
places: Kemes - Adorjás – Kόrόs – Diόsviszlό – Terehegy – Harkány –
Drávaszabolcs
Adorjás
Adorjás is the smallest settlement in the Ormánság valley with – according
to the Census of 2011 – 181 inhabitants. The village is unique as a result
of its beautiful landscape. The church of Adorjás was built in 1837. At the
L-shaped upper circle of the inner church area there are three wooden
coffers painted with the tipycal ornamental motifs of Ormánság.
Kórós
Kórós is famous of its Reformed church built in 1795 that was widened
in 1835. The coffers of the ceiling and of the apron of the benches were
painted by József Gyarmati. The main colours are white, claret and dark
blue, with floral patterns and symbols of the Reformed church (cup, Calvin
star). Similarly ornamented churches can only be found in Transylvania and
Upper Hungary (now Slovakia).
Diósviszló
Diósviszló is situated on the southern side of the Cser Hill, which is the
part of the Villány Mountain, therefore the village is the part of the Villány
Wine Region. Interesting to visit here is the Ormánság Gate (work of Győző
Szatyor, the woodcarver), the Protestant church which was built using
29
ZELENA STAZA KEMEŠ
KÉMES ZÖLDÚT
KÉMES GREENWAY ROUTE
ORAHOVICA
the ruins of former castles and from public donations in 1800, and the
Community house with its local history collection. Local producers make
honey and provide accomodation.
Harkány
The town is situated in the southmost part of the country, at the foot of
Villányi Mountain, in the valley of river Dráva. The town in renowned for
the series of artworks made with fire enamel technique, unique in Hungary,
by the graphic artist László Morvay. The artworks are placed in the local
Church-yard. Sulphuric medicinal water suitable for the treatment of
all locomotor diseases is available for the visitors in the renovated spa
during the whole year. Hotel and other accommodation facilities fulfilling
the requirements of all visitors, restaurant services and entertainment
opportunities (festivals, pop music programs, concerts) are also available
in Harkány. Guests visiting the town of Harkány can see hills, rivers, lakes,
castles, fish and game in the vicinity of the city, and may also enjoy the
famous wines and gastronomy of the region.
Drávaszabolcs
Drávaszabolcs is situated by the River Drava bordering Croatia, and is the
center of the Greenway „Az Ormánságtól az Arany-völgyig”. There is an
opportunity for bigger and smaller groups to enjoy boating on Drava river.
Another potential attraction is the network of bunkers from the past and
if you want to explore them, ask local tourist guides! The Reformed church
that is under protection as a cultural heritage was consecrated in 1995.
ZELENA STAZA Bo
˝KÖZ / Bo
˝KÖZ ZÖLDÚT / Bo
˝KÖZ GREENWAY
30
31
ZELENA STAZA Bo˝KÖZ
Bo˝KÖZ ZÖLDÚT
Bo˝KÖZ GREENWAY
koja je sagrađena na „ormó” (grbi). Nastavite li voziti asfaltiranom stazom,
između Harkanja i Drávaszabolcsa, možete (uz pomoć lokalnog vodiča) posjetiti bunkere iz Drugog svjetskog rata. Nakon što ste napustili selo i došli
do mađarsko-hrvatske granice možete uživati u izletu brodom na rijeci Dravi
(podno mosta).
ZELENA STAZA Bo
˝KÖZ
Bo
˝KÖZ ZÖLDÚT
Bo
˝KÖZ GREENWAY
HR
Zelena Staza Bőköz počinje u Kémesu i ide na slijedeći način: Kémes
- Adorjás - Koros - Rádfalva - Diósviszló - Marfa - Terehegy (Harkanj) Drávaszabolcs - Drávacsehi - Drávapalkonya - Tésenfa - Szaporca - Kémes.
Duljina staze – u ovisnosti od broja skretanja sa staze – je oko 40 km.
Bo
˝köz
Bőköz je istočni mikroregij u Ormanšagu, a ime je dobio po rijeci Bo koja je
nekada, tijekom srednjega vijeka utjecala u Dravu. Staza počinje kod stogodišnjeg mlina – ovaj lijepi stari mlin u Kémesu je jedna od lokalnih znamenitosti koje vrijedi obići. Oni koji to žele mogu posjetiti i lokalne tkalje i vidjeti
njihove privatne kolekcije. Napuštajući selo, vozit ćete se do Adorjása gdje
možete vidjeti oslikani drveni strop Reformirane crkve sagrađene 1836. Također možete vidjeti i dvije preostale drvene noge stare viseće ili „samostojeće” crkve. Sljedeća postaja je Koros. U središtu bivšeg poplavnog sela, na
širini, naći ćete crkvu u kojoj se nalazi jedan od najvrednijih stropova: drveni
oktogonalno izrezbani i oslikani strop Reformirane crkve u Mađarskoj. Ovo
naprosto morate vidjeti!
Rádfalva, Diósviszló, Marfá, Terehegy
U sljedećem selu, Rádfalva, motel čeka umorne turiste. U Diósviszló možete
kupiti domaće proizvode od meda, domaće mesne proizvode i domaća vina.
Također možete se malo opustiti i sjesti u dvorištu lokalne gostionice koja
ima peć od ilovače. Nakon uzbudljivih mirisa povrtnjaka u Marfi možete kušati i domaće marmelade u Terehegy gdje također možete vidjeti i rukotvorine lokalnih majstora. U središtvu ovog malog mjesta je Reformirana crkva
32
Povratak u Kémes
Odavde možete nastaviti putovanje na dva načina: prateći asfaltiranu stazu
na nasipu Crna voda ili put javne prometnice koja povezuje mala sela Drávapalkonya i Drávacsehi. U Drávapalkonya proći ćete kraj ostataka Reformirane crkve (nakon što je oštećena tijekom Drugog svjetskog rata). Ovdje
također možete posjetiti i spomen kuću Kovácsa Šandora koji je bio lokalni
etnograf. Vožnju oko Drávacsehi možete nastaviti prateći nasip Fekete-Viz.
Dok se vozite pored vode, proći ćete pored sela Tésenfa i Szaporca, i na kraju se vratiti u Kémes gdje gladne i umorne bicikliste u lokalnom restoranu
čekaju svježe pečeni mađarski specijaliteti.
HU
Bőköz Zöldút Kémesről indul, és a következő útvonalon halad végig:
Kémes – Adorjás – Kórós – Rádfalva – Diósviszló – Márfa – Terehegy
(Harkány) – Drávaszabolcs – Drávacsehi – Drávapalkonya – Tésenfa –
Szaporca – Kémes. Az útvonal hossza – a letérőktől függően – átlagosan
40 km.
Bo
˝köz
A Bőköz az Ormányság keleti „mikrorégiója”: nevét a középkorban „Bő”-nek
nevezett folyó és a Dráva találkozásáról kapta. Kémesen a több mint száz éves
malomépület elől indul a kerékpározás. Az útvonal a következő látnivalókkal
kecsegtet: A településen helyi szövőmester és magángyűjteménye várja az
érdeklődőket. Kémest elhagyva Adorjásra tekerünk, ahol az 1836-ban épült
református templomban megtekinthetjük a díszes, festett karzatot és a
korábbi, talpas templomból fennmaradt fakazettákat. Kóróson, a szélesre
táruló egykori ártéri falu közepén található Magyarország egyik legértékesebb
festett faszerkezetű, kazettás református temploma, nehogy kihagyjuk!
Rádfalva, Diósviszló, Marfá, Terehegy
Rádfalván vendégház várja a megpihenni vágyó turistákat. Diósviszlón
termelői mézet, házi húskészítményeket, helyi borokat vásárolhatunk,
és egy helyi család falusi szálláshelyének udvarán saját épített kemence
mellett pihenhetünk. A Márfai fűszernövénykert izgalmas illatait követően
Terehegyen lekvárt kóstolhatunk, és egy fafaragó kézműves munkáit
tekinthetjük meg. Feltétlenül nézzük meg az ormóra települt egykori
faluközpontot, amit a református templom épülete ural! Harkány és
Drávaszabolcs között aszfaltozott kerékpárúton tekerhetünk tovább.
Drávaszabolcson helyi vezető segítségével nézhetjük meg a II. világégésből itt
maradt hadi bunkereket. A települést elhagyva a horvát-magyar határátkelő
előtt (a közúti híd lábánál) vízre szállva a Dráván sétahajózhatunk.
33
ZELENA STAZA Bo˝KÖZ
Bo˝KÖZ ZÖLDÚT
Bo˝KÖZ GREENWAY
ZELENA STAZA Bo˝KÖZ
Bo˝KÖZ ZÖLDÚT
Bo˝KÖZ GREENWAY
Visszatérés Kémesbe
Innen két útvonalon mehetünk tovább: a töltésen haladó aszfaltozott
kerékpárúton, ami a Drávába torkolló régi Fekete-vizet követi, vagy a
Drávapalkonya és Drávacsehi aprófalvakat átszelő közúton. Drávapalkonyán
elhaladunk a II. világháborús sérülések után torzóként megtartott református
templom mellett, és meglátogathatjuk Kovács Sándor ormánysági,
Dráva menti néprajztudós emlékházát is. Drávacsehi nyugati faluvégénél
rákanyarodunk a régi Fekete-víz töltésére, és a víz mentén haladva Tésenfa,
majd Szaporca érintésével visszatérünk Kémesre. Kémesen kemencés
lepény várja a kerekezésben megéhezőket.
EN
Bőköz Greenway starts from Kémes and goes on the following route: Kémes
– Adorjás – Kórós – Rádfalva – Diósviszló – Márfa – Terehegy (Harkány)
– Drávaszabolcs – Drávacsehi – Drávapalkonya – Tésenfa – Szaporca –
Kémes. The length of the route – depending on the number of by-passes
– is an average of 40 km.
Bo
˝köz
Bőköz is the eastern microregion of the Ormánság and was named after the
River Bő which flew into the River Dráva in medieval times. The tour starts
from the building of the 100-year-old mill in Kémes and offers the following
sights of interest: those who are interested can visit the local master weaver
and see her private collection in Kémes. Leaving the village behind we will
ride to Adorjás where we can see the ornate painted upper circle of the
reformed church, built in 1836. We can also see the two remaining wooden
coffers from the former so called „footed” church. The next stop is Kórós.
In the middle of the former floodplain village, one can find the Reformed
church with impressive painted wooden-structure in Hungary. It’s a must!
will ride past the torso of the Reformed church (which was kept that way
after the damages of World War II). Here you can also visit the memorial
house of Kovács Sándor who was a local ethnographer. Riding in and out
of Drávacsehi you will continue the tour on the levee of the Fekete-víz and
while riding along the water you will go past Tésenfa and Szaporca and
finally return to Kémes where some oven-baked Hungarian specialities
await the hungry bikers.
Rádfalva, Diósviszló, Marfá, Terehegy
In the next village, Rádfalva, a guesthouse awaits the tired tourists. In
Diósviszló you can buy home produced honey, home made meat products
and local wines. You can also relax sitting around the home built clay oven in
the yard of a local guesthouse. After the exciting fragrances of the garden
of herbs in Márfa you can taste home made jams in Terehegy where you can
also see the works of the local wood-carver. Here you must see the former
village centre with the reformed church built on a real „ormó” (hump). You
will ride on a paved bikeway between Harkány and Drávaszabolcs where
(with the help of a local guide) you can visit the bunkers of World War II.
After leaving the village and arriving at the Hungarian-Croatian boarder you
can enjoy a boat trip on the River Dráva (at the foot of the bridge).
Cycling back to Kémes
From here you can continue our journey on two different routes: on the paved
bikeway on the levee of the Black-water or on the public road connecting
the small villages of Drávapalkonya and Drávacsehi. In Drávapalkonya you
34
35
ORAHOVICA
ORAHOVICA
ZELENA STAZA OKORVIDEK
OKORVIDÉK ZÖLDÚT
GREENWAY OKORVIDEK
HR
Okorvidek je sjeverozapadna mikroregija Ormanšaga koju oblikuju rijeke
Okor i Fekete. Zelena staza Okorvidek obuhvaća sljedeća naselja: Sellye,
Csányoszró, Nagycsány, Besence, Gilvánfa, Magyarmecske, Gyöngyfa,
Sumony, Okorag, Monosokor i Kákics (Marócsa).
Za lijepog vremena se ruta duga 50 km može skratiti prečacem kod Okoraga. Prateći put prema Monosokoru uz rijeku Okor naići ćete na Besence.
Groblja u Nagycsány i Besence su smještena na „ormó“, pješčanoj uzvisini
koja je tipična za lokalni krajolik. Csányszóró, u kojemu je nekada postojao
tekstilni mlin, središte je tkalačkih zanata Ormanšaga. Ne propustite kušati
domaći sir, zrnati sir i jogurt u Gyöngyfa kutku sira.
Sumony, Kákics, Okorag, Ormeni
Dok napušta ribolovna jezera Okoraga, putnika namjernika će okružiti tišina
i spokojna stada ovaca Monosokora. Upoznajte mještane na teniskom terenu u Besencu. U Sumoniju je jedno od najvećih jezerskih sustava u južnoj
trans-dunavskoj regiji. Tko želi može posjetiti kamp za promatranje ptica
u Sumoniju kojega organizira lokalni ornitološki institut. Kákics je rodno i
radno mjesto ormenskog folklorista, Géze Kissa. Nakon što istražite folklorna blaga Ormanšaga u muzeju te kroz šetnju parkom uz dvorac Draskovich,
toplice u Sellyeu nude priliku za opuštanje. Ako ste ljubitelj vodenih avantura
možete započeti s vožnjom kanuom na Okoragu. Dok prolazite pored malih
sela uz rijeku Okor i Crnu vodu, pred vama će se rasprosuti prirodne ljepote
Ormenije.
ZELENA STAZA OKORVIDEK / OKORVIDÉK ZÖLDÚT / GREENWAY OKORVIDEK
36
37
ZELENA STAZA OKORVIDEK
OKORVIDÉK ZÖLDÚT
GREENWAY OKORVIDEK
HU
Az Okorvidék az Ormánság északnyugati mikrotérsége, mely résztájat
főként az Okor folyó és a Fekete-vízben egyesülő patakok formáltak. Az
Okorvidék Zöldút útvonala: Sellye, Csányoszró, Nagycsány, Besence,
Gilvánfa, Magyarmecske, Gyöngyfa, Sumony, Okorág, Mónosokor és
Kákics (Marócsa). A körülbelül 50 km-es útvonal jó idő esetén rövidíthető:
a besencei közúti hídtól az Okor folyó bal partján Mónosokor felé haladva
Okorágon találja magát az erdők között átvezető földutat választó turista.
Csányoszró az ormánsági szőttesek fővárosa, korábban szövőüzem is
működött a településen. Nagycsány és Besence „ormón” fekvő temetője
igazi táji jellegzetesség. A Besencei teniszpályán a helyiekkel ütögethetnek
néhányat.
Sumony, Kákics, Okorág, Ormenia
Gyöngyfán a sajtműhelyben ne hagyja ki a házi sajtot, túrót, joghurtot!
Sumonyban a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb tórendszerének partján a
Magyar Madártani Egyesület szervez madárgyűrűző táborokat. Okorág
halastavait elhagyva Mónosokor kihalt település csendje és a birkanyáj
nyugalma várja az oda tévedőket. Kákicson Kiss Géza, a híres ormánsági
néprajzkutató, református lelkész szülőháza, ill. a munkásságát bemutató
tárlat tekinthető meg. Sellyén a Kiss Géza Múzeumban az ormánság néprajzi
kincseit fedezheti fel, a Draskovich-kastély arborétumában tett kellemes
séta után pedig a helyi termálvizes strand nyújt megfelelő pihenést a túra
végén. – Ha a vízi kalandokat kedveli, Okorágon vízre szállhat kenuval: az
Okor folyón, majd a Fekete-vízen evezve érintheti az Ormánság apró falvait,
miközben természeti kincseiben gyönyörködhet.
EN
ZELENA STAZA OKORVIDEK
OKORVIDÉK ZÖLDÚT
GREENWAY OKORVIDEK
relaxing recreation. Preferring some aquatic adventures, one can start with
a canoe at Okorág. While cutting small villages on River Okor and the Black
Water, natural beauties of Ormenia burst upon the view.
!
gumb – gomb – puce, dugme – button
hajduk – hajdú – razbojnik – bandit
karika – karika – veza, spona – link
kočija – kocsi – carriot
Okorvidék is the northwest microregion of Ormánság and is shaped by
Okor and Fekete rivers. The Okorvidek Greenway includes the following
settlements: Sellye, Csányoszró, Nagycsány, Besence, Gilvánfa,
Magyarmecske, Gyöngyfa, Sumony, Okorág, Mónosokor and Kákics
(Marócsa). In case of good weather the appr. 50 km road can be reduced
by a shortcut at Okorag. Heading Monoskor by River Okor, Besence is to
be found. Csányszóró where earlier a weaving mill operated, is the capital
of Ormánság weaving-crafts. The cemetery of Nagycsány and Besence
located on „ormó” sandy high ground which are typical landscape. Meet
the locals at Besence’s tennis court. Do not miss the homemade cheese,
cottage cheese and joghurt in Gyöngyfa cheese yard.
Sumony, Kákics, Okorág, Ormenia
Sumony has one of the largest lake system in the South-Transdanube
Region. Organized by the ornithological institute, one can attend bird
observing camps in Sumony. Leaving Okorag’s fishing lakes, Mónosokor’s
abandoned silence and a tranquility of a sheep herd surrounds the wanderer.
Birthplace and work of famous ormenian folklorist, Géza Kiss, can be found
in Kákics. After exploring the Ormánság treasures of folklore in the museum
and walking in the castle Draskovich park, Sellye’s thermal bath provides
38
39
ORAHOVICA
ZELENA STAZA ORMÁNYKÖZ
ORMÁNYKÖZ ZÖLDÚT
ORMÁNYKÖZ GREENWAY
HR
Zelena staza Ormányköz počinje u Vajszlóu te obuhvaća slijedeća mjesta:
Vajszló–Hirics–Vejti–Piskó–Zaláta–Kemse–Lúzsok–Vajszló. Dužina staze je oko
35 km i zavisi od broja mogućih skretanja sa rute. Počevši u Vajszlóu biciklirat
ćete duž prelijepe šume iza koje ćete skrenuti u Hirics.
Hirics
Od Hiricsa ponovno ste na asfaltnom putu sve do skretanja gdje nastavljate
ili prema Vejti ili možete odabrati – ukoliko ne pada kiša – voziti pored polja
i pratiti Vejti-Luzsoki „gürü” ili kanal, sve do Vejti. Kada dođete u Vejti, vidjet
ćete tipično selo širokih ulica s kanalom posred sela. Ovdje možete posjetiti
Reformiranu i u Daróczihalma, Katoličku crkvu te nekoliko starih seoskih
kuća i imanja.
Révtisztás
Možete odabrati i dužu alternativnu stazu kojom ćete proći pored jezera Nagyhidi i ići sve do rijeke Drava: ova vas staza vodi u Révtisztás (Dunav-Drava
nacionalni park). Na suprotnoj strani rijeke nalazi se grad Podravska Moslavina (Monoszló) u Hrvatskoj. Između Piskó i Zaláta staza vas vodi pored
starih zgrada koje su nekada bile dio feudalnih vlastelina Zehipuszta te pored starih bunkera koji su služili za čuvanje granice kod Háromfa. Ukoliko
skrenete na jug od Piskóa, doći ćete do jezera Versági. Do Zaláte možete
biciklirati i tako što ćete pratiti staru željezničku prugu koja je nekada vodila
u Hrvatsku i naići na rukavac stare Drave.
ZELENA STAZA ORMÁNYKÖZ / ORMÁNYKÖZ ZÖLDÚT / ORMÁNYKÖZ GREENWAY
40
41
ZELENA STAZA ORMÁNYKÖZ
ORMÁNYKÖZ ZÖLDÚT
ORMÁNYKÖZ GREENWAY
ZELENA STAZA ORMÁNYKÖZ
ORMÁNYKÖZ ZÖLDÚT
ORMÁNYKÖZ GREENWAY
Zaláta
U Zaláti možete posjetiti Reformiranu crkvu čiji je strop drven i oslikan
religijskim motivima. Selo Zaláta obiluje spomenicima kao što su klasični
vikarijat Reformirane crkve, zgrada stare „narodne škole”, prelijepe seoske
kuće, kuhinja s „otvorenim dimnjakom” (kaminom) te takozvano skladište
„na nogicama”, podignuto od zemlje.
község a nagy belső tereket közrefogó, ártéri településszerkezetet mutatja:
a valaha vízzel borított területek a folyószabályozás után az állatok legeltetésében, őrzésében játszottak fontos szerepet.
Lúzsok
Nastavite li put, proći ćete jednim od najmanjih sela u dolini Ormánság,
Kemse, i doći ćete do Lúzsoka. Ovdje ćete moći vidjeti kako lokalni majstori
izrađuju pletene korpe i druge prekrasne proizvode. Sva sela na ovom potezu
su tipična sela ravničarskog tipa s velikim unutarnjim dvorištima koja su se
koristila za hranjenje ali i čuvanje životinja, posebice u periodu nakon regulacije rijeke Drava i njenog povačenja u svoje korito u 18. stoljeću.
HU
Az Ormányköz Zöldút Vajszlóból indul, és a következő útvonalon halad
végig: Vajszló–Hirics–Vejti–Piskó–Zaláta–Kemse–Lúzsok–Vajszló. Az útvonal hossza – a letérőktől függően – átlagosan 35 km. Vajszlóból indulva
gyönyörű erdős részen keresztül kerekezhet, majd lekanyarodhat Hirics felé.
Hirics
Hiricsből visszatekerhet a műúton a lekanyarodási pontig, vagy csapadékmentes időszakban a Vejti-Lúzsoki-gürücsatornát övező mezőgazdasági területeket átszelve földúton haladhat Vejti felé. Vejtibe érve föltárul
a jellegzetes „széles utcás falukép”, középen az egykori Dráva-mellékág
helyén folyó gürücsatornával. Megtekintheti a református-, Daróczihalmán
pedig a katolikus templomot, ill. néhány műemléki értékű parasztportát.
Révtisztás
Ha a hosszabb alternatív útvonalat választja, a Nagyhídi-tó érintésével letekerhet a Dráva-parti Révtisztásra (Duna-Dráva Nemzeti Park). Átellenben,
a horvát oldalon Moslavina Podravska (Monoszló) település fekszik. Piskó és
Zaláta között elhalad a legelővel körülvett egykori uradalmi birtok, Zehipuszta romos épületei, valamint a volt határőrs, Háromfa mellett. Piskó után
délnek lekanyarodva a Versági-tavat, Zalátától pedig az egykor Horvátországba vivő vasútvonal töltését követve az Ó-Drávát találhatja meg.
Zaláta
Zalátára érve a korábban festett, fakazettás templomot tekintheti meg. A település sok épített emléket őriz: klasszikus református parókia, hajdani népiskola
épülete, míves parasztházak, szabadkéményes konyha, talpas gabonatároló.
Lúzsok
Az egyik legkisebb ormánysági falun, a fákkal és lugasokkal teli Kemsén áthaladva ér Lúzsokra. Itt a helyi kosárfonónál egyedi ajándéktárgyakra tehet
szert, munka közben tekintheti meg a mestert. Szinte mindegyik érintett
42
EN
The Ormányköz Greenway starts from Vajszló and goes on the following route: Vajszló–Hirics–Vejti–Piskó–Zaláta–Kemse–Lúzsok–Vajszló. The
length of the route-depending on the number of by-passes-is an average 35
km. Starting from Vajszló you will ride your bike through beautiful woodland
then you can turn towards Hirics.
Hirics
From Hirics you can go back on the paved road to the junction and continue towards Vejti or you can choose the pathway (when not raining) through agricultural land and across the Vejti-Luzsoki „gürü”-canal to Vejti.
When arriving in Vejti you can see the typical “wide-street village” with the
„gürü”-canal in the middle. Here you can visit the reformed and, in Daróczihalma, the catholic church and some old farmhouses.
Révtisztás
If you choose the longer alternative route, you will ride past the Nagyhidi-lake down to the River Dráva to Révtisztás (Duna-Dráva National Park).
On the opposite bank of the river there is the town of Moslavina Podravska
(Monoszló) in Croatia. Between Piskó and Zaláta you will ride past the ruined buildings of the former manorial property of Zehipuszta and the former
boarder guard watchpost of Háromfa. Turning to the south from Piskó you
will find the Versági-lake. From Zaláta following the route of the former
railroad to Croatia you will find the “Old-Dráva”.
Zaláta
In Zaláta you can visit the reformed church with its painted wooden-coffered ceiling. The village of Zaláta has a lot of built monuments such as: the
classic reformed vicarage, the building of the “folk-school”, beautifully built
farmhouses, a kitchen with an “open chimney” and the so called “footed”
storehouse.
Lúzsok
Continuing your way through one of the smallest villages in the Ormánság,
Kemse, you will arrive in Lúzsok. Here you can see how the local master of
basketwork makes his beautiful products. Almost all of the villages show
the typical “floodplain village structure” with wide open inner spaces which
were used for grazing and guarding the animals when the river withdrew
after the regulation of the River Dráva in the 18th century.
43
ORAHOVICA
ORAHOVICA
Zelena Staza Sztárai Mihály
Sztárai Mihály Zöldút
Sztárai Mihály Greenway
HR
Zelena Staza Sztárai Mihály počinje u Sellye i obuhvaća slijedeća mjesta: Sellye - Sósvertike - Drávaiványi - Drávasztára - Révfalu - Felsőszentmárton Szentborbás - Lakócsa - Drávafok - Markóc - Bogdása - Sellye. Duljina staze
- ovisno o želji za skretanjima sa staze – u prosjeku je oko 55 km.
Sztárai Mihály
Ime Sztárai Mihály, po kojem je ovaj dio Zelene staze nazvan, u Mađarskoj
je simbol za mađarski pokret reformacije. Naime, Sztárai Mihály je bio franjevački fratar koji je evangelizirao pučanstvo (na mađarskom i hrvatskom
jeziku) svirajući liru i pjevajući psalme, obuhvaćajući sva mjesta duž rijeke
Drave! Osnovao je 120 reformiranih kongregacija na obje obale rijeke, a
kasnije je izabran za i biskupa Podunavskog crkvenog područja.
Sósvertike, Drávaiványi, Drávasztára
Izlazeći iz Sellye možete skrenuti lijevo prema malom selu Sósvertike. Ovo
skretanje obuhvaća oko 8 km nakon čega možete nastaviti vožnju do Drávaiványi gdje možete posjetiti jednu od najljepših crkvi reformirane baštine u
Ormanšagu, s oslikanim drvenim stropom. Od Drávaiványi možete ići put
Drávasztára gdje je većina stanovnika Hrvata. U Starinu (na hrvatskom) će
vas dočekati lokalni pubovi i stara kovačnica.
Zelena Staza Sztárai Mihály / Sztárai Mihály Zöldút /
Sztárai Mihály Greenway
44
Révfala
Ukoliko od Drávasztáre skrenete alternativnim putem, doći ćete do nove
staze u sklopu Zelenih staza: Ormányköz koja vas vodi ka Zalati. Mi vam
preporučamo da nastavite vaše putovanje otkrivajući ovaj dio Zelene staze: Sztárai Mihály Greenway. Biciklirajući nasipom rijeke Drave uskoro ćete
45
Zelena Staza Sztárai Mihály
Sztárai Mihály Zöldút
Sztárai Mihály Greenway
Zelena Staza Sztárai Mihály
Sztárai Mihály Zöldút
Sztárai Mihály Greenway
stići u Révfali na obali Korcsina kanala (Dunav – Drava). U ovom bivšem
hrvatskom selu (koje je zamrlo na prijelazu stolljeća), možete vidjeti nedavno obnovljene stare kuće i vikend kućiće, jer je ovo mjesto sada zapravo
turističko naselje. Ako nastavite asfaltiranom cestom po nasipu, doći ćete
do Felsőszentmártona. A možete skrenuti makadamskom cestom i doći do
Drávakeresztúra.
Sellyéről rögtön egy apró falu, Sósvertike felé vesszük az irányt. A 8 km-es
kitérő után tovább haladunk Drávaiványi felé, ahol az egyik legszebb ormánysági festett fakazettás templomot tekinthetjük meg. Drávaiványiból a
horvátok lakta Drávasztárára érkezünk. Starin, ahogy a horvátok mondják,
helyi vendéglátóhelyekkel és kovácsműhellyel vár minket.
Révfala
Drávasztárából lekanyarodhatunk az Ormányköz Zöldútra Zaláta felé. Most
folytassuk az utunkat a Sztárai Mihály Zöldúton! A Dráva-töltésre érve hamarosan elérjük a Korcsina-parton elterülő Révfalut (Duna-Dráva Nemzeti
Park). Az egykor horvát nemzetiségi, de az ezredfordulóra kihalt községben
jelenleg parasztporták, hétvégi házak újulnak meg – üdülőfalu jelleget adva
a településnek. A töltésről földes úton juthatunk el Drávakeresztúrra; ha az
aszfaltozott kerékpárutat követjük, Felsőszentmártonba érünk.
Felsőszentmárton, Szentborbás
U Felsőszentmártonu (koji je još jedno hrvatsko selo) vidjet ćete veliki broj
kuća izgrađenih u prošlom stoljeću a možete i hodati na obali Mrtvice (rukavac rijeke Drave). Ostavljajući Felsőszentmárton uskoro ćete ući u županiju
Somogy i pristići u Szentborbás. Ovdje vas čekaju kanui pa možete krenuti
u obilazak nacionalnog parka; čeka vas i smještaj u pansionu i prekrasan
pogled na rijeku Dravu (ovo skretanje sa glavne staze u dužini od 2 km je
zato vrlo važno!).
Felsőszentmárton, Szentborbás
A szintén horvát faluban megannyi apró házacska áll még az elmúlt
századból; sétálhatunk egyet a Mrtvica nevű Dráva-holtág partján is. Felsőszentmártonból továbbhaladva átlépünk Somogy megyébe, és máris
Szentborbásra érünk. Szentborbáson kiépített kenukikötő (a nemzeti park
túrabázisa, vendégháza) és csodálatos panoráma vár a Dráva-parton. Érdemes ezt a két kilométeres kitérőt megtenni.
Lakócs
Sljedi selo Lakócs gdje se možete upoznati s običajima lokalnih Hrvata u
obnovljenoj hrvatskoj ladanjskoj kući. Ostavljajući Lakócs iza, vraćate se
ponovno u Baranjsku županiju, u Drávafoku, gdje vas očekuju u staroj kući
Fodor. Nakon vožnje od samo još nekoliko kilometara doći ćete u Bogdásu
gdje možete posjetiti lokalnu farmu gdje su prikazane zanimljivosti iz života
starih stanovnika sela. Stolar Szatyor Győző živi u ovom selu. Njegovi radovi
se nalaze u cijelom Ormanšagu. Na “ormó” (grbi ili brdu) pronaći ćete najstariju zgradu u regiji: srednjovjekovnu Rimokatoličku crkvu.
Lakócs
A következő falu Lakócsa, ahol egy helyi tájházban ismerkedhetünk a horvát nemzetiség hagyományaival. Lakócsát követően – visszatérve Baranyába – Drávafokra érünk, ahol a Fodor-kúria épülete fogadja a látogatókat.
Néhány kilométer után, Bogdásán helyi paraszti régiséggyűjteményt tekinthetünk meg. A faluban munkálkodik Szatyor Győző, akinek fafaragásai
Ormányság-szerte megtalálhatók. Itt áll – egy igazi „ormón” – a tájegység
legrégebbi épülete is: a középkori római katolikus templom.
Bogdás
Od Bogdása se zatim vraćate u Sellye. Preporučujemo vam da ostanete još
jedan dan u Sellyu i posjetite znamenitosti ovog grada (dvorac Draskovich
i arboretum, muzej Kiss Géza, zbirku reformirane crkve, termalne toplice,
Sellyei-gurua jezero za ribolov, itd.) i možda dodatno otkrijete i Okorvidék
Greenway, koji također počinje od Sellyu.
HU
Bogdás
Bogdásáról visszatérünk Sellyére. Javasoljuk, hogy maradjon még egy napot
a településen, és látogassa meg a város nevezetességeit (Draskovich-kastély
és arborétum, Kiss Géza Múzeum, református egyházi gyűjtemény, termálvizű strandfürdő, Sellyei-gürü horgásztó stb.) és az Okorvidék Zöldutat is!
A Sztárai Mihály Zöldút Sellyéről indul, és a következő útvonalon halad végig:
Sellye – Sósvertike – Drávaiványi – Drávasztára – Révfalu (Drávakeresztúr) –
Felsőszentmárton – Szentborbás – Lakócsa – Drávafok – Markóc – Bogdása
– Sellye. Az útvonal hossza – a letérőktől függően – átlagosan 55 km.
Sztárai Mihály
A zöldút névadója a magyarországi reformáció egyik első, fáradhatatlan
élharcosa volt, aki ferences szerzetesként lanttal és a megzenésített zsoltárokat énekelve járta a Dráva mentét, magyarul és horvátul hirdetve az
evangéliumot. A hagyomány szerint 120 református gyülekezetet alapított a folyó mindkét oldalán, később az első református egyháztest, a Duna-melléki Egyházkerület püspökévé választották.
Sósvertike, Drávaiványi, Drávasztára
46
EN
Sztárai Mihály Greenway starts from Sellye and goes on the following route:
Sellye – Sósvertike – Drávaiványi – Drávasztára – Révfalu – Felsőszentmárton
– Szentborbás - Lakócsa – Drávafok – Markóc – Bogdása – Sellye. The length
of the route, depending on the number of by-passas, is cca 55 km.
Sztárai Mihály
Sztárai Mihály, after whom this Greenway was named, was the first vanguard
of the Hungarian Reformation Movement. Mihály was a Franciscan Friar
47
Zelena Staza Sztárai Mihály
Sztárai Mihály Zöldút
Sztárai Mihály Greenway
Zelena Staza Sztárai Mihály
Sztárai Mihály Zöldút
Sztárai Mihály Greenway
who used to evangelize (in Hungarian and Croatian) with a lyre and psalmsinging all along the River Dráva. He founded 120 reformed congregations
on both banks of the river and was elected Bishop of the Transdanubian
Church District.
Sósvertike, Drávaiványi, Drávasztára
Leaving Sellye you can turn left towards a small village, Sósvertike. After
this 8-km by-pass you will continue our ride to Drávaiványi where you can
visit one of the most beautiful reformed churches in the Ormánság with
its painted wooden-coffered ceiling. From Drávaiványi you will go on to
Drávasztára where the majority of the inhabitants are Croats. Starin (in
Croatian) awaits us with local pubs and a forge.
Révfala
From Drávasztára, on an alternative route, we can join the Ormányköz
Greenway towards Zaláta. But now let’s continue our journey on Sztárai
Mihály Greenway. Riding on the levee of the River Dráva soon you will arrive
in Révfalu on the bank of the Korcsina-canal (Duna-Dráva National Park). In
this former Croatian village (died out by the turn of the millenium) you can
see some newly restored old houses and holiday-homes, which might give
the impression of a “holiday village”. If you ride on the paved bikeway on the
levee you will arrive in Felsőszentmárton or on an alternative route you can
ride on a dirt road to Drávakeresztúr.
arboretum, Kiss Géza Museum, collection of the reformed church, thermal
spa, Sellyei-gürü fishing lake, etc.) and discover the Okorvidék Greenway,
too, which also starts from Sellye.
!
Beč – Bécs - Vienna
baršun – bársony – pliš – welvet
bitanga – bitang – ljenivac, propalica - scoundrell
Felsőszentmárton, Szentborbás
When you finally arrive in Felsőszentmárton (another Croatian village) you
will see a lot of houses built in the last century and you can walk on the bank
of the Mrtvica (backwater of the River Dráva). Leaving Felsőszentmárton
you will soon enter Somogy county and arrive in Szentborbás. Here a well
built canoe landing (the base for tours of the national park), a guest house
and a beautiful view awaits you at the River Dráva (it’s worth to do this
2-km by-pass).
Lakócs
The next village is Lakócs where you can be introduced to the traditions of
the Croats in the restored Croatian country house. Leaving Lakócs behind
and going back to Baranya county you will arrive in Drávafok where the
building of the Fodor mansion welcomes the visitor. After riding another
few kilometers you will arrive in Bogdása where you can visit a farmhouse
with its old curiosities from the lives of local countrymen. Szatyor Győző,
a wood-carver, lives in this village. His works can be found all over the
Ormánság. On a real „ormó” (hump) you can find the oldest building of the
region: the medieval roman catholic church.
Bogdás
From Bogdása you will return to Sellye. We recommend you to stay another
day or so in Sellye and visit the sights of the town (Draskovich castle and
48
49
ORAHOVICA
ZELENA STAZA U HRVATSKOJ
HRVATSKA ZÖLDÚT
GREENWAY IN CROATIA
HR
Krenimo s vožnjom i istraživanjem!
Rijeka Drava
Uskoro ćete prijeći rijeku Dravu pa stoga evo i nekoliko zanimljivosti o toj
zelenoj ljepotici na sjeveru Hrvatske: duljina toka je 720 km, izvire na granici
Italije i Austrije u mjestu Dobbiaco, a u moćni plavi Dunav ulijeva se pedesetak
kilometara istočnije od Osijeka, kod sela Aljmaš. Drava je treća najveća rijeka
u Hrvatskoj nakon Dunava i Save, a ovdje pri kraju svoga toka postaje dijelom
dviju zaštićenih prirodnih područja: Nacionalni park Dunav-Drava u Mađarskoj i
Park prirode Kopački rit u Hrvatskoj.
HU
Kerékpárra fel, fedezzük fel az utat!
Dráva folyó
Lassan megtekintheted a Dráva folyót, így itt van néhány érdekes dolog a “zöld
gyönyörűségről” Horvátország északi, Magyarország déli felén: 720 km hosszú,
kanyargós folyással Ausztriánál és Olaszországnál, Dobiaco falunál ér véget és
folyik a Dunába 50 km-re keletre Almás falutól amely Eszék mellett helyezkedik
el. Dráva a harmadik leghosszabb folyó Horvátországban a Száva és a Duna
után, Magyarországon a legveszélyesebb folyóként emlegetik a Duna és a Tisza
után. A Dráva két védett nemzeti parknak a része: Duna-Dráva Nemzeti Park és
a Kopácsi-Rét Nemzeti Park Horvátországban.
50
EN
Let’s start the ride and explore the route!
River Drava
Soon you will see the river Drava so here are some interesting facts about this
“green beauty” that links Croatia’s north to Hungary’s south: it is 720 km long,
with the springs at the border of Austria and Italy, in the village of Dobiaco
ending in the blue Danube some 50 km eastwards from the small village
of Aljmaš, nearby Osijek. In Croatia, Drava is the third largest river, after
Sava and Danube, while in Hungary it is the most dangerous after Danube
and Tisza river. Drava is a part of two protected natural parks: National Park
Danube-Drava in Hungary and Nature Park Kopački rit in Croatia.
51
Donji Miholjac
Donyi Miholyác
Donji Miholjac
tos elégedetlenségével kötött korábbi fogadásának köszönhető. A császár
első látogatásának emlékére a parkban emlékmű lett emeltetve, amelyet
szintén megtalálhatja a parkban. A városban szép 15. Századbeli Sz. Mihály
Arkangyal plébániai templom van, eredeti gótikus, később barokk stílusban
fel lett újítva. Donyi Miholyácon évente néhány érdekes rendezvényt tartanak meg, amelyeken megismerheti a vidék hagyományának pompáságát,
és tánc, és dall, mellet megtapasztalhatja a hazai termékeket: „Miholjačko
sijelo“ (Miholyáci üldögélés) (július második hetében), Horvát Star Trek és
NLO konvenció (augusztus utolsó hétvégén), és a Mihály napi búcsút (templom búcsú szeptember 29.). Szuvenírként vigyen haza mézeskalácsot (angolul: gingerbred, Németül: lebkuchen). Ez a tipikus horvát mézeskalács, a
Dunamenti országokra jellegzetes, legtöbbször szív alakban, a „mézeskalácsos és viaszos” kisiparnak a többszázados hagyományának része. A Horvát
mézeskalácsos (Hrvatski medičar) az UNESCO által védve van, mint eszmei
örökség.
Donji Miholjac
Donyi Miholyác
Donji Miholjac
HR
Prvi grad na koji ćete naići kada prijeđete rijeku Dravu iz Mađarske bit će
Donji Miholjac (10265 stanovnika). Zaustavite se u centru grada u lijepom
prostranom parku i prošetajte ispod gustih krošnji različitog drveća do
neo-gotičkog dvorca mađarsko-hrvatske grofovske obitelji Mailath. Ovaj
dvorac izgrađen je na samom početku 20. stoljeća uz stariju baroknu kuriju
obitelji Prandau. U gradu se nalazi i lijepa župna crkva Sv. Mihaela Arkanđela
iz 15. stoljeća, originalno gotička, kasnije preuređena u baroknom stilu. U
Donjem Miholjcu se svake godine održava nekoliko zanimljivih manifestacija na kojima možete vidjeti svu raskoš tradicije ovoga kraja te uz ples i
pjesmu kušati domaće proizvode: Miholjačko sijelo (drugi tjedan u srpnju),
Hrvatska Star Trek i NLO konvencija (posljednjeg vikenda u kolovozu) i Kirvaj na blagdan Sv. Mihaela (crkveni god 29. rujna).
Kao suvenir s kirvaja ponesite „licitar“ (Mađ.: mézeskalács; Eng.: gingerbread; Njem.: lebkuchen). Taj tipični hrvatski medenjak najčešće u obliku srca,
dio je više stoljeća duge tradicije „medičarkog i voskarskog“ obrta tipičnog
za Podunavske zemlje. Hrvatski licitar zaštićen je kao dio nematerijalne kulturne baštine UNESCO-a.
HU
Az első város, amelyre rátalál, amikor átkel Magyarországról a Dráva folyón,
Donyi Miholyác lesz (10265 lakós). Aljon meg a város központjában, a szép
tágas parkban, és sétáljon el a különböző fák sűrű lombjai alatt a neogótikus magyar–horvát Mailáth gróf család kastélyáig. Ez a kastély a 20. század
elején épült a régebbi Prandau családi kúria mellet. A mese úgy mondja,
hogy az új nagy kastély 1905-ben épült, I. Ferenc József, Osztrák-Magyar
császár, és Horvát király, Mailáth gróffal, a császár a szállásával, kapcsola52
EN
The first city you will see after you cross the Drava river from Hungary
will be Donji Miholjac (10265 inhabitants). Stop in the city center in the
beautiful spacious park and walk through the green shade of various
tree species to the neo-gothic castle that once belonged to the counts of
Mailath, a Hungarian-Croatian noble family. This castle was built at the
very beginning of the 20th century next to an older baroque mansion that
belonged to the Prandau family.
In the city you can also see the 15th century gothic – baroque church of
Saint Michael the Archangel.
In Donji Miholjac you can also visit some of the interesting events that
take place every year. In those events you can get to know the rich
traditions of the city and the surrounding villages, listen to the folk music
and dances and taste domestic local products such as: Miholjačko sijelo
(second week in July), Croatian Star Trek i UFO convention (last weekend in
August) and St. Michael’s Festival (patron saint’s day, 29th of September).
As s souvenir from the St Michaels Festival be sure to take the “licitar”
(Hungarian: mézeskalács, English: gingerbread, German: lebkuchen). This
Croatian gingerbread (honey cookie) usually shaped as a heart is a part of a
centuries old tradition of candle making and gingerbread crafts typical for
the central European Danube region. It is protected by the UNESCO as a
part of Croatian non-material cultural heritage.
53
HR
HU
Donji Miholjac
Donyi Miholyác
Donji Miholjac
Donji Miholjac
Donyi Miholyác
Donji Miholjac
Zelenom stazom od Donjeg Miholjca prema
Feričancima (60 km)
Prateći Zelenu stazu iz centra Donjeg Miholjca krenite jugozapadno prema
mjestima Ivanovo i Blanje. Na izlazu iz sela Blanje s lijeve strane proći ćete
pored prostranih pašnjaka za krave i konje te uz lijepo privatno izletište
„Blanje“. Jezerca skrivena ispod krošnji drveća poslužit će kao željno očekivani spas ukoliko vas put ondje nanese za ljetnih vrućina.
Prelaskom preko rječice Karašice doći ćete u Kapelnu. Vozeći kroz selo, prolazit ćete širokom ulicom (šorom) tipičnom za sva Panonska sela. U selu ćete
vidjeti tradicionalne slavonske kuće s uskim šiljastim pročeljima i dugim trijemom koji se pruža kroz dvorište. U središtu sela nalazi se Pravoslavna crkva Svete Trojice iz 1834. godine, a u njenoj blizini i mala seoska gostionica
savršena za brzu okrijepu. Na izlazu iz sela vozit ćete uz farmu muznih krava,
a zatim će vas dočekati prava prirodna poslastica, vožnja kroz gustu šumu
hrasta lužnjaka - još jedan način za skrivanje od ljetne žege ili jakoga vjetra.
Izlaskom iz šume proći ćete kroz još jedno tipično slavonsko selo, Kućance.
U selu se nalaze dvije crkvice, Pravoslavna crkva Svetih Apostola Petra i
Pavla iz 1828. i Katolička crkva Sv. Mateja Apostola i Evanđeliste iz 1941.
godine. Veliko slavlje održava se na seoski kirvaj 21. rujna. U središtu sela
nalazi se gostionica.
Put će vas krivudajući voditi kroz šumarke u kojima se davno skrivao ozloglašeni slavonski „Robin Hood“, razbojnik Čaruga, uz polja i ribnjake te ponovo
uz riječicu Karašicu koja nestašno, a ipak ukroćeno u kanalima krivuda ovim
dijelom Slavonije, kao što pjesma kaže „do Valpova od Našica“.
Selo Bokšić Lug nadomak jednom od najvećih ribnjaka tvrtke PPK Orahovica osnovali su u davna vremena vojnici križari zaostali u ovim krajevima
poslije ratova s Osmanlijama. Susjedno selo Bokšić iznenadit će vas obiljem
narodnih običaja i kulturnim znamenitostima. U selu se nalazi lijepa neobarokna crkva Sv. Petra Apostola iz 19. stoljeća, s orguljama iz druge polovine
istog stoljeća iz poznate radionice Heferer iz Zagreba i oltarnom slikom iz
Beča. Kirvaj se ovdje slavi na Petrovo 29. Lipnja, a ulice sela ožive i ranije,
tijekom svibnja kada se u selu njeguje podunavski običaj majskog drveta
„majpana“. Majpan, vitko i visoko stablo postavljeno u centru sela, ukrašeno
šarenim papirima, zastavom i bocama vina ili rakije simbol je želje seljana
za plodnosti njihovih polja.
tokkal, hosszú az udvar hosszában húzódó verandával. A faluközepében
van az 1834-ben épült Pravoszláv Szentháromság templom, és közelében
a kis falusi vendéglő, tökéletes a gyors felfrissülésre. A faluból kimenet
tejelőtehén farm mellet fog vezetni, és ezután egy természeti ínyencség
fogja várni, kerékpározás a sűrű vörös tölgyerdőn keresztül – még egy jó
lehetőség elbújni a nyári fóróságtól, vagy az erős széltől. Az erdőből kiérve
megint egy tipikus szlavón falun Kutyáncin (Kućanci-n) fog áthaladni. A
faluban két templomocska van, a 1828-ban épült Pravoszláv Szent Péter, és
Pál apostolok temploma, és az 1941-ben épült Katolikus Szent Máté apostol
és evangélista temploma. Nagy ünnepség a szeptember 21. tartandó búcsú.
A falu közepében helyezkedik el a vendéglő.
Az út, kanyarogva vezeti Önt ligeteken kereszü, amelyekben régen a szlavón
„Robin Hood”, Csaruga rabló rejtőzködött. Mezőkön át, halastavak mellet,
és újból a Karasica mellet, vezet tovább az út, amely pajkosan, de mégis
csatornákkal szelídítve kanyarog Szlavónia ezen a részén, mint ahogy azt
a nóta mondja „Valpovóig Nasicetől („do Valpova od Našica“). Boksics
Lug-ot (Bokšić Lug) falu PPK Orahovica (Orahovica mezőgazdasági kombinát) halastava közelében, régi időkben az Oszmáni háborúk után itt maradt keresztes vitézek alapítottak. A szomszédos Boksics (Boksić) falu meg
fogja lepni nemzeti szokásainak sokaságával, és kulturális látványaival. A
faluban helyezkedik el a szép 19. századi neobarokk stílusban épült Szent
Péter apostol templom, ugyanez a század második feléből az ismert Heferer műhelyből származó orgonával, és bécsi oltárképpel. Itt a búcsút PéterPál napján ünneplik június 29.-én, de az utcák már előbb felelevenednek
májusban, amikor a Dunamenti májusfa (németesen „majpan”) szokást ápolják. A májusfa, a falu központjában elhelyezett sudár, tarka szalagokkal,
zászlókkal, boros, és pálinkás üvegekkel díszített jegenyefa, a falusiak mezeinek termékenyégére vonatkozó kívánságot szimbolizálja.
Zöldúton Donyi Miholyáctól Fericsánci (Feričanci)
felé (60 km)
A kísérve zöldutat Donyi Miholjyác központjából induljon délnyugatra Ivanono és Blanje helységek felé. Blanje faluból kiérve baloldalon tágas tehén,
és ló legelők mellet megy el, és egy privát „Blanje” nevezetű kirándulóhely
mellet is. A falombok alatt eldugott tavacskák, a nyári forróságban utazva,
várva várt menedékül szolgálhatnak.
Karasica folyócskán átkelve Kapelna faluba érkezik. A falun át vezetve,
Pannoniai falukra tipikus széles utcán (soron) fog áthaladni. A faluban tipikus hagyományos szlavón házakat fog látni, keskeny hegyes homlokza54
EN
Along the Greenway route from Donji Miholjac to
Feričanci (60 km)
Following the Greenway from the centre of Donji Miholjac you can go southwest towards villages of Ivanovo and Blanje. On the left side on the exit
of the village of Blanje you will pass by the wide meadows with cow and
horses and there is also a beautiful family outing ˝Blanje˝. The lakes that
are hidden bellow the tree tops will serve as eagerly expected relaxing place
if the trip takes you there during the summer heats.
Crossing over the small river Karašica you will come to Kapelna. Driving
through the village you’ll go along the wide street (called ˝šor˝) typical for
all Panonian villages. In the village there are traditional Slavonian houses
with narrow and sharp entrances and long porch that stretches into the courtyard. In the centre of the village there is an Orthodox Church of the Holy
Trinity from the 1834 and a small tavern near the church, just perfect for
quick refreshment. On the way out of the village you’ll pass the cow farm
and then you’ll see a real nature delicacy, a thick oak forest, one more place
to hide from the summer heat or strong wind.
55
Donji Miholjac
Donyi Miholyác
Donji Miholjac
On way out of the forest you’ll pass another typical Slavonian village of
Kućanci. There are two small churches, Orthodox Church of Holy Apostles
Peter and Paul from 1828 and Catholic Church of Saint Matthew Apostle
and Evangelist from 1941. Big village festival (patron saint’s day) is on the
21st of September. In the centre of the village there is a tavern. The road
will guide you winding through forests that long time ago hided a notorious
Slavonian ˝Roobin Hood˝, the bandit Čaruga, along the fields and fishponds and again along the small Karašica river that playfully and yet rigidly
meanders through the canals in this part of Slavonia as the song says: ˝To
Valpovo from Našice˝.
Bokšić Lug village is near the biggest company founded by the soldiers
and remained here after the war against Ottomans. The neighboring village
Bokšić will surprise you with plenty of national customs and even a cultural
sight you wouldn’t expect to see on the secondary roads and paths.
There is also a beautiful neo-baroque St.Peter the Apostle Church from the
19th century with organs from the second half of the same century. The
organs descend from the famous Hefner’s workshop in Zagreb and altar
painting from Vienna. The village day is celebrated on the 29th of June
(saint patron’s day-Petrovo) and the streets become alive, even earlier, in
May when the village celebrates the Danube region custom called ˝Majpan˝
(The May pole). Majpan, high and thin tree is put in the centre of the village
and decorated in colorful papers, flags and bottles of wine or rakija (schnapps) which is the symbol of the village people’s wish for the field’s fertility.
!
ORAHOVICA
Feričanci
Fericsánci
Feričanci
HR
Dolaskom u Feričance (2134 stanovnika) izašli ste iz dravske riječne doline
i uskoro će uslijediti uspon preko gorja Papuka i Krndije. Ovo lijepo selo
najpoznatije je po uzgoju vinove loze i jedno je od četiri vinogorja u Osječko–baranjskoj županiji (Feričanci, Drenje-Đakovo, Baranja i Erdut). Vinova
loza se u ovim krajevima uzgaja još od davnih vremena starog Rimskog
Carstva, a moderna vinska proizvodnja novi zamah je dobila sredinom 20.
stoljeća. Sorte grožđa koje su najzastupljenije u vinarstvu ovoga kraja su:
Graševina, Chardonney, Bijeli Pinot, Rajnski rizling, Frankovka i Zweigelt,
a sve popularniji proizvod lokalnih vinara je i lagani, lepršavi Rose. Znamenitosti u središtu Feričanaca uključuju baroknu crkvu Sv. Duha iz 1803.
godine i kurija obitelji Mihailović. Karlo Mihalović (1830-1918) bio je vrstan
pijanist i dobar prijatelj s velikim Franzom Lisztom koji je često navraćao
u Feričance. Edmund Mihailović (1842-1929) je pak bio veliki promicatelj
glazbe Richarda Wagnera te Lisztov nasljednik na mjestu direktora Glazbene akademije u Budimpešti. Putem iz centra sela zapadno prema Orahovici,
zastanite kod Starog Podruma vinarije Feravino i kušajte neka od njihovih
svjetski hvaljenih vina.
HU
Fericsánciba (2134 lakós) érve, kikerült a Dráva folyó völgyéből, és hamarosan következik az emelkedő, Papuk, és Krndija hegyeken át. Ez a szép falu a
szőlőtermesztéséről legismertebb, és egyike a Eszék-baranya Megye négy
szőlőhegyének (Fericsánci, Drenje – Gyakovó (Đakovo), Baranya, és Erdőd
(Erdut)). A szőlőt itt a régi időktől, romai kortól termesztik, és a korszerű
bortermelés a 20. század közepétől lendült fel. A leggyakoribb szőlőfajták
lopov – lopó, rabló, bűnöző – kradljivac, kriminalac – thief
lopta – labda – igranka, kugla – ball
mačka – macska – cat
mamlaz – mamlasz – kreten, idiot – fool
56
57
Feričanci
Fericsánci
Feričanci
ezen a vidéken, a Grasevina (Rizlingfajta) Chardonney, fehérPinot, Rajnai
rizling, Kék frankos (Frankovka), és a Zweigelt , de mindinkább népszerű a
helyi bortermelők könnyű Rozé bora.
Látványos Fericsánci központjában az 1803-ban épült Szentlélek barokk
templom, és a Mihailović család kúriája. Mihailović Karlo (1830-1918)
kiváló zongorista volt, jó barátja volt Liszt Ferencnek, aki gyakran látogatott Fericsánciba. Mihailović Edmund (1842-1929), pedig nagy támogatója
volt Richard Wagner zenéjének, és Liszt utóda a Budapesti Zeneakadémia
igazgatói posztján. A falu központjából útban Orahovica felé álljon meg a
Feravino Régi Pincéjénél (Stari Podrum), és kostolja meg valamelyik világszerte dicsért boraikat.
EN
Coming to Feričanci (2134 inhabitants) you’ve came out of the river valley
and soon there’s a ascent to the Papuk and Krndija Mountain. This village
is famous for the grapevine growth and it is one of the four vineyards in
Osijek-Baranja County (Feričanci, Drenje-Đakovo, Baranja and Erdut). Grapevine has been grown here since ancient times of Roman Empire and a
modern wine production started to spread in the middle of the 20th century.
The grape types/sorts that are the most common in the wine industry in this
area are: Graševina, Chardonnay, White Pinot, Rajski rizling, Frankovka and
Zweigelt and more and more popular product of the local wine producers
is smooth and flaunting Rose. A baroque church of Holy Spirit is one of the
sights in the centre of Feričanci. The church dates back to 1803 and it is
the manor of the family Mihailović. Karlo Mihailovic was the famous pianist
and a good friend with the great Frantz Liszt who often visited Feričanci.
Edmund Mihailovic (1842-1929) was a huge promoter of Richard Wagner’s
music and Listz’s heir on the position of Director of the Music Academy in
Budapest. Heading west towards Orahovica, you can stop and visit the Old
Cellar of Feravino winery and try some of their word praised wines.
58
Feričanci
Fericsánci
Feričanci
HR
Zelenom stazom od Feričanaca prema Orahovici
(10 km)
Prateći Zelenu stazu iz Feričanaca, odmah na izlazu iz sela, kod Gostionice
Golf skrenite lijevo prema selu Stara Jošava. Prije ulaska u seoce Crkvari
skrenite nakratko ulijevo i kroz šumarak se popnite do zanimljive crkvice Sv.
Lovre. U gotičkom stilu izgradili su ju Križarski vojnici u 15. stoljeću, a stručnjaci vjeruju i da je puno starija. Ime nosi prema čovjeku koji je financirao
njenu gradnju, velikom Knezu od grada Iloka, Lovri Iločkom.
HU
Zöldúton Fericsáncitól Orahovicáig (10 km)
A zöldutat követve Fericsáncitól, mindjárt a faluból kimenet, a Golf nevezetű
vendéglőnél forduljon el balra, a Sztára Josava (Stara Jošava) falu felé. Mielőtt Crkvári falucskába bemegy egy kis időre forduljon el balra, és a ligeten
keresztül másszon fel a kis érdekes Szent Lőrinc (Sveti Lovro) templomig.
Gótikus stílusban a 15. században építették a Keresztes vitézek, de a szakemberek azt vélik, hogy ettől is öregebb. A nevét az építését finanszírozó
ember után kapta, aki Ilok város nagyhercege Iloki Lőrinc (Iločki Lovro) volt.
EN
Along the Greenway route from Feričanci towards
Orahovica (10km)
Following the Greenway route from Feričanci, right on the way out of the
village, at the tavern Golf turn left and continue towards the village Stara
Jošava. Before entering the small village Crkvari turn left and through the
woods climb up the hilltop to the interesting small Church of Saint Lawrence which was built by the Crusade soldiers in the 15th century. The experts
however believe it is much older. It is named after a man who financed it’s
construction, the great Duke of the city of Ilok, Lovro Iločki (Lawrence of Ilok).
59
ORAHOVICA
ORAHOVICA
ORAHOVICA
HU
Isten hozta a városba, szép, mint a rózsa kemény, mint a dió (horv. orah
– dió)! Legalább is így mondja a legenda, hogy minként kapta Orahovica
(5792 lakós) a nevét. A régi időkben a 13. században Orahovica erődítményt
az akkor már nagyon befolyásos Iloki Hercegek építették. Ma már ez az
erődítmény romokban áll, és kijelölt hegymászó ösvényeken 700 m tengerszint feletti magasságon érhető el. A város központjában helyezkedik
el az 1756-ban épült a barokk Szentkereszt Feltalálása templom. A nagy
búcsút, és egy utal az Orahovica Város Napjának a megünneplését május
3.-án tartják. A városon keresztül folyik a Vucsica (Vučica) folyó, a nagy
parkban a rózsás kertben sétálva a folyó mellet megnézheti az öreg vízimalmot. A parkban ne mulassza el megnézni a régi mozdonyt, amely a 20.
század 60-as éveiben még vontatta az erdei- és az utas vasút vagonokat
a népszerű Tyírót (Ćiro)(Ćiro - keskenyvágányú kisvasút). Az orahovicai tó
felett 330 tengerszint feletti magasságban van egyike a horvát középkori erődítmények közül, a titokzatos 14. században épült Rózsika Vár (Ružica Grad). Ezt az erődítményt is az Iloki Hercegek építették, mint saját
erődítményt, de az Oszmán, Ottomán császársárság elleni védelemben,
mint fontos erőd is, mert akkor már az Oszmán Ottománok, terjeszkedtek
Európában. Az itt szívesen el is mondott legenda szerint, az erődítmény,
Rózsika szép hercegnőről kapta a nevét. Az ő emlékére, valamint a dicső
múltra emlékezve, évente megtartják a nagy lovagi tornát. Mint a környező
helységek Orahovica i s ismert a szőlőtermesztésről, és a csúcsminőségi
borairól. A környék büszkesége a manapság már ritkán termesztett Zöld
Szilváni (németül: Grüner Silvaner). Az év folyamán a városban néhány érdekes rendezvényt rendeznek, amelyekből semmi kép ne hagyja ki a Freagosto Jam-ot, tavasszal: www.dostavazvuka.com, a Rózsika hercegnő kezéért
vívott Lovagi Tornát augusztusban: www.vitezovi-ruzicegrada.hr , a Sor napokat júliusban: www.tzgorahovica.hr.
EN
Welcome to a city as beautiful as a rose and as tough as a walnut! The
legend says this is the way how Orahovica (5792 inhabitants) got its name.
Long time ago, in the 13th century the fortress Orahovica was built by the
most powerful members of the family of Dukes of Ilok. Today, only ruins
remained on the 700 meters above sea level. You can reach this fortress
following the labeled mountain trails. In the centre of the city there is a
baroque Church of Discovery of the Holy Cross form 1756. The big city
festival (patron saint’s day) and City Day is celebrated on the 3rd of May.
A small river Vučica flows thru the city and in the large park you can walk
thru the rosary and by the river in order to look around the old locomotive,
famous Ćiro, which dragged passenger ad wood wagons till the late 60s
of the 20th century. Up the hill from the Orahovica Lake at 330 meters
above sea level there is one of the greatest Croatian medieval fortresses,
the mysterious Rose City (Ružica grad) dating back to 14th century. This
fortress is also built by the Dukes of Ilok as their own fortified city as well
as an important defending base against the Osmans, the Otoman Empire
that already started to spread all over the Europe. According to the legend,
Orahovica
Orahovica
Orahovica
HR
Dobro došli u grad, lijep poput ruže i snažan poput oraha! Tako bar kaže
legenda o tome kako je Orahovica (5792 stanovnika) dobila ime. U davna
vremena 13. stoljeća utvrdu Orahovica izgradili su tada već vrlo utjecajni
članovi obitelji Knezova Iločkih. Danas je ova utvrda u ruševinama, a do nje
se na visini od 700 m/nm može doći obilježenim planinarskim stazama. U
centru grada nalazi se lijepa barokna crkva Našašća Sv. Križa iz 1756. godine. Veliki kirvaj ujedno i Dan grada Orahovice obilježava se na istoimeni
blagdan, 3. svibnja. Kroz grad protječe rječica Vučica, a u velikom parku možete prošetati ružičnjakom i šetnicom uz rijeku i pogledati staru vodenicu.
U parku ne propustite razgledati staru lokomotivu koja je do 60-ih godina
20. stoljeća vukla vagone šumarske i putničke željeznice, popularnog Ćiru.
Iznad orahovačkog jezera na visini od 330 m/nm nalazi se jedna od najvećih
hrvatskih srednjovjekovnih utvrda, tajanstveni Ružica Grad iz 14. stoljeća.
I ovu utvrdu gradili su Knezovi Iločki kao vlastiti utvrđeni grad, ali i važno
uporište za obranu od Osmanlija, Otomanskog carstva koje se tada već počelo širiti Europom. Prema legendi koju će vam ovdje rado ispričati, utvrđeni
grad je ime dobio po lijepoj kneginji Ružici. U sjećanje na nju te na slavnu
prošlost grada, u Orahovici se svakoga ljeta održava veliki viteški turnir. I
Orahovica, kao i okolna mjesta je poznata i po uzgoju vinove loze i proizvodnji vrhunskih vina. Ponos kraja je danas rijetko uzgajan sorta Silvanac
zeleni (Njem.: Grüner Silvaner). U gradu se tijekom godine održava nekoliko
zanimljivih manifestacija od kojih nikako ne propustite: Feragosto Jam, u
proljeće: www.dostavazvuka.com, Viteški turnir za ruku kneginje Ružice, u
kolovozu: www.vitezovi-ruzicegrada.hr, Dani Zelenog Silvanca, u kolovozu:
www.tzgorahovica.hr, Dani piva, u srpnju: www.tzgorahovica.hr
60
61
ORAHOVICA
ORAHOVICA
ORAHOVICA
which the local people will gladly teach you, the fortified city got its name
after the beautiful princess Ružica. In memoriam of Ružica and the famous
city history there is a large knight tournament every summer.
Orahovica is, as well as the countryside, also famous for grapevine growth
and the finest wine production, and the pride of this area is today’s seldom grown sort of Silvanac Zeleni (Silvanav Green, German word: Grüner
Silvaner). There are a few interesting events during the year in the city you
shouldn’t miss Feragosto Jam, in spring: www.dostavazvuka.com, Knights’
Tournament for the hand of Lady Ružica, in August www.vitezovi-ruzicegrada.hr, Days of Silvanac Green, in August: www.tzgorahovica.hr, Beer Days,
in July: www.tzgorahovica.hr
HR
Zelenom stazom od Orahovice prema Kutjevu kroz
Park pridode Papuk (20 km)
Izlaskom iz Orahovice preko sela Duzluk počinje strm uspon duljine 10 km
(sa 180 m/nm do 620 m/nm) do prijevoja Međe – Petrov vrh. Put vas vodi
državnom cestom kroz guste šume gorskog Parka prirode Papuk. S najvišim
vrhom od 953 m/nm Papuk je jedna od 5 gora koje se protežu središnjim
i zapadnim dijelom Slavonije te okružuju plodnu Požešku dolinu. Gledano
redom od sjeveroistoka one su: Krndija, Papuk i Psunj te s južne strane Požeška gora i Dilj gora.
Papuk je najmlađe zaštićeno prirodno pordučje u Hrvatskoj, proglašen parkom prirode 1999. godine zbog njegove iznimne biljne, životinjske i geološke
raznolikosti. Tako se na području parka može pronaći gotovo 1300 vrsta
biljaka, ponajprije šumskih stabala hrasta, bukve, jele i grmova poput strogo
zaštićenih tise i božikovine. Ovo veliko šumsko područje je i stanište jelena,
srna, divljih svinja, lisica, jazavaca i kuna. Uz potoke i jezera žive vidre, a u
njima na europskoj razini ugroženi riječni rakovi i potočne pastrve.
Jedno od turistički najatraktivnijih područja Parka prirode Papuk nalazi se
u njegovom središnjem dijelu, na visini od 475 m/nm. Park šuma Jankovac
prelijepa je gorska dolina okružena gustim šumama bukve i jele, s dva velika bistra jezera, potočnim izvorom u kojemu voda velikim mlazom izbija
iz stijene te velikim 35 metara visokim slapom Skakavcem. Do Jankovca
je najlakše doći ukoliko se iz Orahovice zaputite državnom cestom prema
Čačincima te po prolasku kroz selo prateći putokaze skrenete lijevo prema
Jankovcu (Orahovica – Jankovac: 30 km).
Kako je cijelo područje izgledalo u doba Panonskog mora najbolje je vidljivo
na prijevoju Međe (620 m/nm) nakon kojega kreće dugi spust prema gradiću Kutjevu, ujedno i najlakši dio vožnje na cijeloj stazi, iako dosta zahtjevan
za kočnice na vašem biciklu. Na prijevoju se nalazi vidikovac s kartama područja u vrijeme nestalog mora kao i stari Pravoslavni manastir Sv. Nikole
iz 15. stoljeća. Kada se šumskim putem spustite do samostana, dolazite do
lijepog i prostranog izletišta na kojemu je najveće okupljanje vjernika na
blagdan Preobraženja gospodnjega, 19. kolovoza. Skretanje prema manastiru nalazi se niže od prijevoja, a dozvolu za kampiranje najbolje je zamoliti
od oca Jovana Šaulića, mob.: 00385/98/314851.
62
ORAHOVICA
ORAHOVICA
ORAHOVICA
HU
Zölduton Orahovicától a Papuk Természeti Parkon
keresztül Kutjevó felé (20 km)
Orahovicából kimenve Duzluk falun keresztül kezdődik a 10 kilométer hosszú
emelkedő (180 m tengerszint feletti magasságról 620 m-re) Megye (Međe)-Petrov vrh-ig (Péter csúcs). Az út állami közúton a hegyi Papuk Természeti Park sűrű erdein keresztül vezet át. Papuk az egyik az 5 hegy közül,
amelyek Szlavónia közép nyugat részén húzódnak át, és körülveszik a Pozsegai völgyet (Požeška dolina). Észak keletről nézve: Krndija, Papuk, Psunj, és
délről Pozsegai hegy (Požeška gora), és Dilj hegy (Dilj gora)
Papuk a legfiatalabb természeti védett terület Horvátországban, természeti
parknak 1999- ben, kiváló növényi, állati, és geológiai sokfélesége végett
nyilvánították ki. A park területén 1300 fajta növény található, elsősorban
tölgy, bükk, fenyő erdei törzsek, valamint bokrok, mint a védett tiszafa, és a
magyal. Ez a nagy erdei terület a szarvas, őz, vaddisznó, róka, borz, és nyes
élőhelye. A patakok. és a tavak mellet vidrák is élnek, és bennük európai
szinten veszélyeztetett folyami rák, és pataki pisztráng.
A Papuk Természeti Park, idegenforgalmi szempontból, legattraktívabb
területe, a park közép térsége, 475 m tengerszint feletti magasságon. Jankovác Park Erdő nagyon szép hegyi völgy, sűrű bükkfa, és fenyőfa erdővel
körülkerítve, két nagy tiszta tóval, patakforrással, amelyből a víz nagy sugárban ömlik a sziklából, 35 méter magas Szkakavac (Skakvac) vízesést
képezve. Jankovácig legkönnyebben úgy lehet eljönni, hogy ha Orahovicáról
az országúton elindul Csácsinci (Čačinci) felé, és a faluból kiérve az útjelzőt
követve balra fordul Jankovci felé (Orahovica-Jankovci: 30 km).
Hogy, hogy nézett ki a térség a Pannon tenger idejében, azt legjobban a
Megye (Međa) (620 m tengerszint feletti magasság) hágón lehet látni,
ahonnan hosszú ereszkedő kezdődik Kutjevó városka felé, és egyúttal ez
az egész úton a legkönnyebb rész, habár a kerékpár fékekeit eléggé igénybe veszi. A hágón kilátó van a térség, az eltűnt tengeri idők térképeivel.
Hágón 15. századbeli Szent Miklós (Sv. Nikola) Pravoszláv kolostor is van.
Amikor az erdei úton lemegy a kolostorig, egy szép tágas kirándulóhelyhez
ér, ahol a legtömegesebb gyülekezet augusztus 19. én Urunk átváltozása
ünnepén van. A kolostor felé a forduló, a hágótól lejjebb van, és a sátorozáshoz az engedélyt legjobb ha Saulics Jován (Šaulić Jovan) atyától kéri, mob.:
00385/98/314/51.
EN
Along the Greenway route from Orahovica to
Kutjevo through Papuk Nature Park (20 km)
On the way through the Duzluk village there is a steep ascent 10 kilometers
long (from 180 to 620 meters above sea level) till the mountain pass Međa
– Petrov vrh (Peter’s peak). The path leads you along the state road through
thick forests of the Papuk Nature Park. With the highest peak 953 meters
above sea level, Papuk is one of the five mountains that stretch to the middle and west part of Slavonia and which round a fertile Požega Valley. One
by one, stretching from the northeast these are: Krndija, Papuk and Psunj
and in the south Požega Valley and Dilj Mountain.
63
ORAHOVICA
ORAHOVICA
ORAHOVICA
ORAHOVICA
Papuk is the youngest natural protected area in Croatia, proclaimed a Nature Park in 1999 because of its exceptional flora and fauna and geological
diversity. You can find at least 1300 plant sorts, especially oak trees, beech
trees, fir trees, and bushes as highly protected Taxus and Holly. This huge
forest provides home for diverse fauna. You can see deer, wild pigs, foxes,
badgers and marten. Otters enjoy forest areas and they live in dense along
the river banks, lakes and streams, and on European level endangered crayfish and trout which live in river streams.
One of the most attractive parts of Papuk Nature Park is in its central part,
on 475 meters above sea level. Forest Park Jankovac is attractive valley
surrounded by the thick beech and fir tree forests together with the two big
crystal-clear lakes where the water powerfully spurts of the cliff and with
the 35 meters high waterfall Skakavac (The Grasshoper). The easiest way
to come to Jankovac is if you are coming from Orahovica along the state
road towards Čačinci and you just follow the direction signs through the
village and then turn left to Jankovac (Orahovica – Jankovac: 30 km).
The greatest view onto the entire former area of Pannonian Sea is from
the path Međa (620 meters above sea level). After the Međa pass you can
cycle downhill towards a small town Kutjevo. This is as well the easiest part
of the road riding on the whole bike route although it’s pretty demanding
for your bike brakes. There is a gazebo with maps of ancient sea as well as
the old Orthodox Monastery of Saint Nicolas dating back to 15th century.
Going downhill towards the monastery through the forest you will come
to a beautiful and spacious outing where people gather together on the
Transformation of the Lord on the 19th of August. There is a turning point
to monastery downhill the pass and for the camping license is best to ask a
Father Jovan Šaulić, mobile phone: 00385/98/314851.
64
65
Kutjevo
Kutjevó
Kutjevo
kraju – kasne i ledene berbe Graševine i Traminca, pjenušci i sve omiljenija
Rose vina. U blizini gradskog trga svakako posjetite vinoteku i kušaonicu
„Kolijevka Graševine“ u kojoj se nalaze vina većine lokalnih vinara (Ulica
bana Josipa Jelačića 6a, Kutjevo).
HU
A Megye hágótól a második ereszkedővel Kutjevó városkába érkezik (6247
lakós). A helység neve állítólag a magyar „kút” szóból ered, ami forrást,
kutat jelent. Ez a városka Papuk, és Krndija hegy déli lankáin fekszik, és már
századok óta, mint borászati központ ismert, és a „grasevina fővárossa”,
(Németül: Welschriesling, magyarul: Olaszrizling ). Ezért a főteret Rizling
térnek nevezik, és a téren a vidék legismertebb borászainak a rizling tőkéjei
vannak elültetve. Ebben a Pozsegai völgy déli részén elhelyezkedő, szimpatikus városkában néhány nevezetesség van, amelyeket nem szabad elmulasztani: Kutjevói Borászat (Vinarija Kutjevo) Horvátország állítólag legrégibb
pincéjével 1232-ből (amely állítólag számos szerelmi találkozója volt a kedvelt szlavón Trenk bárónak, és Mária Terézia császárnőnek), 18. századbeli
barokk Jezsuita kastély, a későbbiekben Turkovics báro kastélya ként ismert
a hozzátartozó plébániai Boldogságos Szűz Mária Születése templommal.
A templomban Csodálatos Kutjevói Boldogasszony képe van, ami arra utal,
hogy Kutjevó Mária Kegyhely. Nagy templomi ünnepség, és búcsú szeptember 8.-án, Boldogságos Szűz Mária Születése napján van, amikor feléled
az egész városka. Az egyéb rendezvények Kutjevón, és a környéken valami
képen mindég a borhoz, és a borászathoz fűződik, és ezek között semmi képen nem szabad elfelejteni a Vince napot (január 22.-én, szent Vince napján,
amikor megszentelik a szőlőket), Grasevina Fesztivál (júniusban), Márton
nap (november 11.-én Szent Márton napon, amikor megkeresztelik a mustot, és a must új borrá válik).
Kutjevón úgy, mint az egész Pozsegai völgyben, büszkék az ősi szőlészeti
hagyományra. Az említett Grasevina mellet ismertek még a Tramini, Fehér,
Szürke, és a vörös Pinot, Sauvignon Blanc. Charoney, Rajnai Rizling, Zöldike
(Heiner grüner), Merlot, Zweigelt, Klikun, Kék Frankós Portogieser, és végén
hab a tortán, a késői jeges szüreti Grasevina, és Tramini, pezsgő borok, és
mind kedveltebb rozé borok. Mindenáron látogatja meg a városi tér közelében a „Grasevina Bölcsője”( „Kolijevka Graševine“) borkóstolót (vinotéka),
amelyben a helyi borászok többségének a bora van (Kutjevó, Ulica Bana
Josipa Jelačića 6a)
EN
Going downhill from the Međa pass, you will come to the small city of Kutjevo (6247 inhabitants). The name comes from the Hungarian word ˝kut˝
that means source, well. This city is settled on the south slopes of Papuk and
Krndija Mountains and it is famous for a wine industry centre for centuries.
Today, Kutjevo is known as ˝the capital city of Graševina˝, the most favorite
white wine sort in Croatia (German: Welschriesling; Hungarian: Olaszrizling).
Therefore the main square of the city is called Graševina Square and there
are grapevines planted there and some sorts that are grow by most famous
Kutjevo
Kutjevó
Kutjevo
HR
Dugim spustom od prijevoja Međe doći ćete u gradić Kutjevo (6247 stanovnika). Ime mjesta navodno dolazi od mađarske riječi „kut“ što znači izvor,
zdenac. Ovaj gradić smješten na južnim obroncima Papuka i Krndije već je
stoljećima poznat kao središte vinarstva, te „glavni grad Graševine“ (Njem.:
Welschriesling; Mađ.: Olaszrizling). S toga i gradski trg nosi ime Trg Graševine, a na njemu su zasađeni čokoti te vinske sorte nekih od najpoznatijih
vinara u kraju. U ovom simpatičnom gradiću na rubu plodne Požeške doline
nalazi se nekoliko znamenitosti koje ne biste smjeli propustiti posjetiti: Vinarija Kutjevo s najstarijim vinskim podrumom u Hrvatskoj iz 1232. godine
(koji je navodno bio poprištem brojnih ljubavnih susreta omiljenog slavonskog baruna Trenka i austrijske carice Marije Terezije), barokni Isusovački
dvorac iz 18. stoljeća kasnije poznat kao dvorac obitelji baruna Turkovića
s pripadajućom župnom crkvom Rođenja Blažene Djevice Marije. U crkvi se
nalazi slika Čudotvorne Gospe Kutjevske s djetetom Isusom iz 16. stoljeća
što upućuje i na to da je Kutjevo marijansko svetište. Veliko crkveno slavlje,
kirvaj, kada cijeli gradić živne održava se na blagdan Rođenja Blažene Djevice Marije 8. rujna. Od ostalih manifestacija u Kutjevu i okolici koje su na
ovaj ili onaj način uvijek povezane s vinom i vinarstvom, nikako ne smijete
propustiti Vincelovo (22. siječnja, na blagdan Sv. Vinka kada se posvećuju
vinogradi), Festival Graševine (u lipnju), Martinje (11. studenog, na blagdan
Sv. Martina kada se krsti mošt te postaje mlado vino). U Kutjevu kao i cijeloj
Požeškoj dolini stanovnici su vrlo ponosni na drevnu tradiciju vinogradarstva. Vina kojima se ponose uz spomenutu Graševinu su Traminac, Bijeli,
Sivi i Crni pinot, Sauvignon Blanc, Chardonney, Rajnski rizling, Zelenac (Heiner grüner), Merlot, Zweigelt, Klikun, Frankovka, Portugizac te kao šećer na
66
67
Kutjevo
Kutjevó
Kutjevo
vintners in this area. In this beautiful and scenic small city on the edge of
fertile Požega Valley there are a few sights worth visiting. These are: Winery
Kutjevo with the oldest wine cellar in Croatia dating back to 1232 (which
allegedly was a place of numerous love meetings of Slavonian famous Baron Trenk and Austrian empress Marija Terzija), the baroque Jesuit Castle
from the 18t century, later known as Baron Turković’s Castle with the parish
Church of Blessed Virgin Mary’s Birth. There is a painting of Miraculous
Lady of Kutjevo with the baby Jesus from the 16th century that shows it
was also Mary’s shrine. The big church celebration, religious festival (patron
saint’s day) when everybody becomes more cheerful is held on the holiday
of Blessed Virgin Mary’s Birth on the 8th of September. Among other manifestations in Kutjevo and its countryside which are on one or another way
connected to wine and wine industry, you shouldn’t miss Vincekovo (Saint
Vincent’s Wine Days; on 22nd of January on Saint Vincent’s holiday when all
the vineyards are being blessed), Graševina Festival (in July), Saint Martin’s
Days (11th of November, on Saint Martin’s Day when the must –stum is
being blessed and it becomes young wine (the process of fermentation).
Kutjevo and Požega Valley’s inhabitants are very proud of an old tradition of
wine production. Wines, beside Graševina, that people are also proud of are:
Traminer, Blanc, Grey and Pinot Noir, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Rhein
Riesling, Zelenac (Heiner Grüner), Merlot, Zweigelt, Klikun, Frankovka (Blue
Frankish), Portugizac and as sugar in the end – late and ice wines Graševina and Traminac, sparkling wines and more and more popular Rose wines.
Near the city square there is a wine shop ˝Cradle of Graševina˝ where you
can buy or taste wines of the local wine producers from this area (The Count Josip Jelačić Street 6a, Kutjevo).
HR
Zelenom stazom od Kutjeva do Latinovca i prema
Čaglinu (17 km)
Panoramska cesta od gradskog groblja u Kutjevu vodi vas prema selu Bektež krivudajući južnim rubom Parka prirode Papuk. Pred vama će se izmjenjivati pogledi na šumu, livade, vinograde, rasadnik šumskog bilja Hrvatskih
šuma i polja.
Ukoliko ne žurite, prije ulaza u Bektež skrenite lijevo te zatim širim putem
desno te istražite šumovito izletište lokalnog lovačkog društva, lovačku kuću
i ribnjak. Bektež i okolica poznati su po plantažama božićnih drvaca, a pošto
se nalazi na osunčanim južnim obroncima gore Krndije i ovdje je razvijeno
vinarstvo. U Bektežu skrenite desno u smjeru sela Kula. Ovo maleno selo
posebno je poznato po proizvodnji odličnog domaćeg voća i povrća. Vrijedni
stanovnici pred svojim simpatičnim tradicijskim panonskim kućama u svako
doba godine ponudit će vam nešto iz svojih vrtova i plastenika: papriku,
rajčice, kupus, jabuke, dinje te svima u Požeškoj dolini dobro poznate slatke
i sočne lubenice. Na samom ulazu u Kulu, put će vas dalje voditi istočno kroz
selo Poreč. Krivudajući brežuljkastim terenom s ceste će se na svaku stranu
otvarati slikoviti vidici te vas tjerati na česta zaustavljanja radi fotografiranja. Pogled prema zapadu pucat će prema pitomoj Požeškoj gori.
68
Kutjevo
Kutjevó
Kutjevo
HU
Zöldúton Kutjevótól Latinovci-ig, és Csaglin
(Čaglin) felé (17 km)
Panorámai út vezeti kanyarogva Önt a Papuk Természeti Park déli szélén a
kutjevói városi temetőtől Bektezs (Bektež) falu felé. Ön előtt váltakoznak a
kilátások erdőre, rétre, szőlőkre, a Hovát Erdőgazdaság erdei faiskolájára,
és mezőkre.
Amennyiben nem siet, Bektezs előtt forduljon balra, és ezután a szélesebb
úton jobbra, és fedezze fel a vadász egylet kirándulóját, vadászházát, és halastavát. Bektezs és környéke karácsonyfa ültetvényéről hírneves, és mivel
a Krndija déli lankáin helyezkedik el itt is fejlet a borászat. Bektezsben forduljon el jobbra Kúla falu irányába. Ez a kis falu kitűnő gyümölcs, és zöldség
termesztéséről ismert. A szorgalmas falubeliek, szimpatikus hagyományos
pannóniai házaik előtt, az év minden szakában kínálni fognak valamit a
kertjeikből, fóliaházaikból: paprikát, paradicsomot, káposztát, almát, sárgadinnyét, és a Pozsegai völgyben mindenkinek ismert édes, és zamatos
görögdinnyét. Maga a Kula bejáratánál az út tovább keletre fogja vezetni
Porecs (Poreč) falun át. A dombos terepen kanyarogva az utakról állandóan
festői tájak tárulnak Ön elé, és gyakran megállásra készteti Önt fényképezés végett. Nyugatra nézve a szelíd Pozsegai hegyre tárul a tekintet.
EN
Along the Greenway from Kutjevo to Latinovac and
towards Čaglin (17km)
Panoramic road from the city cemetery in Kutjevo leads you to Bektež village meandering through the south edge of the border of Nature Park Papuk.
Sceneries of stunning forests, meadows, vineyards and nursery gardens of
Croatian Forests Company will follow you as you drive.
If you are not in a hurry, before entering the Bektež village, turn left and
then to the right and explore forestry outing spots of the local Hunting Organization, hunting house and a fish pond. Bektež and its surroundings are
famous for fir Christmas tree plantations and as Bektež lies on sunny slopes
of the mountain Krndija, a wine industry is therefore highly developed. In
Bektež village turn right in direction of the village of Kula. This small village
is especially famous for excellent domestic fruits and vegetables. In front of
their attractive traditional Pannonian houses, hardworking inhabitants will
offer you something from their gardens and greenhouses: peppers, tomatoes, cabbage, apples, melons, and in the region well known juicy watermelons, at any time during the year. On the very entrance to Kula village, the
road leads you further to the east through the village of Poreč. Meandering
through the hilly area you’ll be astonished by the beauty of the scenery
along the road and it will make you to stop to take photos. The view to the
west will open towards the gentle hills of Požeška gora.
69
Latinovac
Latinovác
Latinovac
LATINOVAC
Latinovác
Latinovac
HR
Malo šarmantno selo Latinovac okružuju polja, livade i šume usred prelijepih
obronaka Dilja, Krndije i Požeške gore, te planine Psunj i Papuk u daljini.
U povijesnim dokumentima selo se prvi put spominje kao Latinofci 1737.
godine, a u srednjem vijeku naselje je bilo poznato kao Krnjakovci. Tadašnji
stanovnici bili su starosjedioci katolici i muslimani, te doseljenici pravoslavci koji su izbjegli pred Turcima. Selo je 1866. imalo 265 stanovnika, 1931.
godine 343, 1991. godine 132, a prema zadnjem popisu iz 2011. godine 68
stanovnika.
Povjesno zanimljivo mjesto u selu je stara pravoslavna crkva posvećena Uspenju Presvete Bogorodice koja je očuvana zahvaljujući odvažnoj volonterskoj akciji u kojoj je krov popravljen. Druga povijesno zanimljiva građevina
je Narodna škola koja je osnovana 1751. godine uslijed reforme obrazovanja cara Josipa II. kao ugovorna pravoslavna škola (zbog nedostatka učitelja
kler se tada često koristio kao obrazovni kadar). Kao posljedica strelovitog
opadanja broja stanovnika i malog broja djece u selu škola je zatvorena oko
1980. godine, a danas djeca pohađaju osnovnu školu u Čaglinu.
U Latinovcu možete naći ZEN kuću s najljepšom drvenom ogradom u selu
i uređenim prostorom za meditaciju u kojem se jednom godišnje održavaju
ZEN meditacijski treninzi. U Latinovcu također postoji Seoski dom, dopadljiva kuća od crvene cigle u centru sela u kojoj svoj prostor ima Dobrovoljno
vatrogasno društvo, te koja se koristi za seoska događanja i slavlja. U središtu sela s desne strane ceste nalazi se srušeni spomenik palim borcima u II.
svjetskom ratu, koji davno devastiran strpljivo čeka bolja vremena.
Selo ima i uređeni delikatesni izvor pitke vode Grujino Brdo skriven u hladu
šumarka nedaleko od sela do kojeg se dolazi označenom stazom koja kreće
70
od seoskog „parka“. Na južnom izlazu iz sela između riječice Lonđice i pruge
kojom više vlak ne prolazi, smjestila se prava poslastica za oči i dušu: imanje
„Slavonski kutak“ u kojem se čuvaju lijepe starine, jako se dobro kuha i uz
najavu se može pogledati zoo vrt koji u kojem žive brojne domaće životinje.
Lokalna udruga Eko centar Latinovac, osnovana 1995 godine, unjela je živost u selo te tijekom skoro dva desetljeća dovela stotine ljudi is cijelog svijeta koji su volontirali, sudjelovali u radioniocama i aktivnostima izgradnje
zajednice I ostavili svoj pozitivan pečat. Ovdje je smješten Zeleni centar
Latinovac – informacijski i resursni centar Zelene staze gdje možete saznati više o stazi, njenim prirodnim i kulturnim bogatstvima te eko i etno
ponudi, smještaju i hrani. Možete potražiti i lokalnog turističkog pratitelja
koji vam može pomoći u otkrivanju skrivenih ljepota staze te popravljača
bicikla, ukoliko vam je i to potrebno.
Želite li ostati dulje i volontirati u zajednici i sudjelovati na aktivnostima Eko
centra, samo se javite: ekocentarlatinovac@gmail.com
U blizini Latinovca, 2 km u smjeru Čaglina, nalazi se lijepo izletište s jezerima i ribnjacima, a u samom selu moguće je organizirati i smještaj. Pri
rezervaciji će vam rado pomoći djelatnici Zelenog centra.
HU
A kicsi bájos Latinovác falut, mezők, rétek, erdők fogják körül a Dilj, Krndija,
és a Pozsegai hegy, valamint a Psunj, és Papuk hegységek nagyon szép lankái
közepette. A falu először, mint Latinofci van említve 1737-ben, a középkorban pedig, mint Krnjakovci volt ismeretes. Az akkori lakósok őslakós katolikusok, és muzulmánok, valamint a törökök elől idemenekült pravoszlávok
voltak. 1866-ban a falunak 265 lakósa volt, 1931-ben 343, 1991-ben 132, és
az utolsó népszámláláskor 2011-ben 68 lakosa volt a falunak.
A faluban történelmileg érdekes a régi pravoszláv templom, Szentséges Istenanya Menybemenetelére van szentelve, amely az elszánt önkéntes akciónak
köszönhetően lett megőrizve, amely akcióban meg lett javítva a tető. A
másik történelmileg érdekkeltő épület az 1751-ben II. József császár által oktatásrendszer reformja következtében alapított Népi Iskola épülete (tanítók
hiányában a papság volt gyakran az oktató). A lakóság gyors csökkenése,
és kevés gyerek következménye ként, az iskolát 1980-ban bezárták, és a
gyerekek Csaglinba járnak iskolába. Latinovácban, a legszebb fakerítéssel
ellátott ZEN házra találhat, amelyben évente egyszer meditációs tréningeket tartanak. Latinovácban faluház is van, vonzó vörös téglából épített ház,
amelyben az Önkéntes Tűzoltó Testület is megtalálta a helyét, és amelyet
rendezvények, és ünnepségek megrendezésre is használnak. A falu közepén
az út jobb oldalán van egy a II. világháborúban elesett harcosok emlékére
állított, lerombolt emlékmű, amely türelmesen várja a jobb időket. A falunak
van egy, a falutól nem messze, a liget hüsében elrejtett Grujino Brdo-nak elnevezett, rendezett kiváló ivóvíz forrás, amelyet a falusi „park”-tól kiindulva,
kijelölt ösvényen lehet megközelíteni. A déli kivezetőn Longyica (Lođica) patak, és a már nem használt vasút, között helyezkedik el egy valódi, szemnek,
és léleknek élvezetes látvány: „Szlavonski kuták” (kutak – zug) birtok, amelyben szép régiségeket őriznek, nagyon jó ételeket főznek, és előző bejelentke71
EN
Latinovac
Latinovác
Latinovac
Latinovac
Latinovác
Latinovac
zést követően meg lehet nézni az állatkertet, amelyben számos hazai állat él.
A helyi Latinovác Ökoközpont (Ekocentar Latinovac) társulat 1995-ben lett
megalapítva, és élénkséget hozott be a faluba, és már majdnem két évtizede száz meg száz embert hozott ide a világból, akik önkéntesként vettek
részt különféle műhelyekben (worshopokban), és egyéb a közösséget építő
tevékenységben, ily módon pozitív pecsétet nyomva a közösségre. Itt van
elhelyezve a Latinovác Zöld Központ (Zeleni centar Latinovac) – a Zöldút információs forrás központja, ahol többet megtudhat az útról, az út természeti, és kulturális gazdagságáról, valamint az ökó, és etnó ajánlatokról, szállási
és étkezési lehetőségekről. Megkeresheti a helyi idegen kísérőt, aki segíthet
az út elrejtett szépségeinek felderítésében, és amennyiben erre szükség van,
kerékpárjavításban. Ha hosszabb időre itt szeretne maradni és a közösségben önkéntesként dolgozni, részt venni az Ökoközpont tevékenységében, jelentkezzen a következő e-mail címre: ekocentarlatinovac@gmai.com.
Latinováchoz közle Csaglin felé 2 kilométerre, egy szép tavas, halastavas
kirándulóhely van, és a faluban meglehet szervezni a szálást. A rezervációnál
nagyon szívesen segítenek a Zöld Központ (Zeleni centar) alkalmazottai.
kept and excellent food is cooked, and where you can also see numerous domesticated animals.
Local civil society organization Eko centar Latinovac, established in 1995, has
brought life to the village and over the almost two decades has brought hundreds people from all around the world who volunteered, took part in workshops
and community building activities and left their positive mark. In here you can
find the Greenway Centre Latinovac - information and resource centre where
you can find more about the Greenway route, its vast natural and cultural resources as well as eco and ethno offering, accommodation and food. You can look
for a local tourist guide to help you discover hiden beauties of the route and if
you need a bike repairer, he will be at your service any time. If you want to stay
longer and volunteer and take a part at the community activities, just contact
the local Greenway Center.
From Latinovac, about 2 km towards Čaglin there is a beautiful outing spot with
lakes and fish ponds ad it if you want to stay overnight is also possible to organize it. The Eco Centre employees will be glad to help you with the reservations.
Small charming village Latinovac is surrounded by fields and meadows, forests
and woodlands, in between beautiful hillside landscapes of Dilj, Krndija and Požeška Gora, and mountains Psunj and Papuk in the distance. In the documents
it is fist mentioned as Latinofzi in1737, and during Middle Ages the settlement
was known as Krnjakovci. At that time the earliest inhabitants were Catholics
and Muslims, together with Orthodox newcomers who came fleeing from the
Turks. Village had in 1866 population of 265 inhabitans, in 1931 of 343, in 1991
of 132, and according to last population census from 2011 it had 68 inhabitans.
Historically interesting site in the village is the old Orthodox Church of “Ascension of the Holy Virgin” that was preserved in 2001 thanks to daring volunteer
action after which the roof was repaired. The other historically interesting building is old Folk School or “Narodna škola’’ that was founded by in 1751 in the
midst of the educational reforms of the emperor Joseph II, contracted first as an
orthodox school. Due to the rapid decline of population, the school was closed
around 1980s, and today village children go to primary school in Čaglin.
In Latinovac you can find ZEN House with the most beautiful wooden fence
in the village and room for meditation in which once-a-year ZEN meditation
trainings are organised. Latinovac has a Village Community Centre, lovely building made out of red brick in the centre of the village where Volunteer Fireman
Association has its space and which is used for village events and celebrations.
In the centre of the village on the right side of the road there is an overturned
monument to the fallen soldiers in II. World War, devastated long time ago and
is patiently waiting for better times.
The village has renewed delicious fresh water spring Grujino Brdo hidden in the
shadow of a forest grove not far from the village, to which a marked path leads
which starts from the village “park”. On the southern village exit in between
Lonđica brook and railroad track that trains don’t use anymore, lies a real treat
for the eyes and soul: “Slavonian Corner” estate in which beautiful antiques are
72
HR
Zelena staza Grujino brdo
Zelena staza grujino brdo je mala kapilarna kružna staza namjenjena prvenstveno šetačima, premda moguće ju je proći i biciklom. Vodi do slatkovodnog
izvora „Grujino brdo“, duga je oko 2,5 kilometra i označea cijelim putem.
Staza kreće sa Zelenog centra Latinovac glavnu seosku cestu (prema jugu).
Nakon oko 500 metara pri kraju „seoskog parka“ treba skrenuti lijevo na utabani put koji vodi kroz zelenilo pored kuća prema poljskom putu. Poljski put
skreće ulijevo prema šumarku u čijoj hladovini se nalazi uređeni izvor pitke
vode. U sjeni drveća možete se okrepiti vodom i odmoriti te potom nastaviti
dalje kroz šumarak prema sjeveru putem između polja i livade daljnih 800
metara. Put prolazi pored šumaraka, livada i polja. Nakon izlaska na cestu
skrenite lijevo i uz malu uzbrdicu vratite se natrag u selo do Zelenog centra.
HU
Grujino brdo zöldút
Grujino brdo zöldút, egy kis, elsősorban sétálóknak rendeltetett, kapilláris
kőrösvény, de kerékpárral is lehet menni az úton. A „Grujino brdo” nevezetű
forrásig vezet, 2,50 km hosszú, és egész végig ki jelölt út. Az út Zöldút
Központ Latinovac nevezet birtoktól vezet a falu főutcáján (dél irányába).
Körülbelül 500 m után a „falupark” végén balra kell fordulni a házak mellet a
zöldövezeten keresztül vezető mezei ösvényre. A mezei ösvény balra vezet a
liget felé, amelynek hüsében van a rendezett ivóvíz forrás. A fák árnyékában
vízzel felfrissülhet, és megpihenhet, ezután folytathatja útját a ligeten át
északra, további 800 méter mezei és réti úton. A közútra érve, forduljon
balra, és egy kis emelkedővel térjen vissza a faluba, a Zöldút Központ
Latinovac nevezetű birtokra.
73
Latinovac
Latinovác
Latinovac
Latinovac
Latinovác
Latinovac
EN
Greenway Grujino brdo
This is a small capillary route approximately 2.5 km long and although intended primarily for walkers, but you can ride a bike as well which leads to a
freshwater spring. The route starts at the Greenway Center Latinovac and
goes 500 m down the main village road (to the south) to the “village park”
at the end of which you should turn left onto a road that leads through a row
of houses and vegetation to a dirt road. Along this road towards left is the
freshwater spring in the shade of the trees where you can refresh yourself
and rest and then continue on through the grove northwards another 800m
where the route comes out onto the main route. The route passes by several
small groves, meadows and fields. At the main road you go uphill back to the
village and the Greenway Center Latinovac.
északra Milanlug faluig. A főúton jobbra kell fordulni; kb. 500m-re a Jasik
flé mutató tábla előtt balra kell fordulni a mezei útra, amely lefelé vezet a
temető mellet. 800 m után a mezei út balra kanyarodik, mezők között, egy
farm mellet, és balról a temető mellet. Ezt az utat egy mérsékelt 3 km-es
emelkedő követi, amely az egész úton csodálatos kilátást nyújt a völgyre,
és nyugaton a dombokra. Az út Jasik kis falun keresztül vezet, egyenesen az
erdő felé, amelyben balra kanyarodik. Az erdőből kijövet követni kell Duboka-ba vezető utat balra, és tovább a „Svetinja” (Szvetinya) ivóviz forrás felé,
ameddig még 1 km ereszkedő van. A forrás mellet frissüljön fel, és pihenjen
meg, és ugyanezen az úton térjen vissza, rövid, de igényesebb emelkedőn
Duboka faluig. Folytassa az utat a falun keresztül a főúton. Az út Milanlug
faluban ér ki a főútra, amelyen kb. 300m-re balra kell fordulnia, és jobbra a
mezei útra, amely a már bejárt úton, az erdő körül vezet vissza Latinovácra.
HR
Zelena staza Duboka
Zelena staza Duboka prolazi raznolikim terenom te predstavlja pravi užitak
za bicikliste. Vrijeme koje je potrebno da se biciklom prijeđe staza (prosječna kondicija) je oko 3 sata sa razgledavanjem i kratkim odmorom na izvoru
u Dubokoj. Staza je označena cijelom rutom te slijedi put Latinovac-Milanlug-Jasik-Duboka-Izvor „Svetinja“-Duboka-Milanlug-Latinovac. Staza kreće
iz Latinovca cestom prema sjeveru te prvim dijelom vodi između oranica do
šume „Branjevina“ koju treba zaobići putem koji vodi oko nje (skrenuti prvo
desno, potom dva puta ulijevo) te nastaviti dalje poljskim putem prema
prema sjeveru do sela Milanluga. Na glavnoj cesti skreće se desno; na oko
500 metara do table za Jasik skreće se lijevo na poljsku cestu koja vodi
nizbrdo pored groblja. Nakon oko 800 metara poljska cesta skreće ulijevo
vodi između polja pored farme i groblja s lijeve strane. Ovaj dio staze je
umjerena uzbrdica duga oko 3 km koja nudi očaravajući panoramski pogledi prema dolini i brežuljcima na zapadu. Staza prolazi kroz zaselak Jasik
i nastavlja ravno prema šumi u kojoj skrećete lijevo. Na izlasku iz šume
treba slijediti stazu ulijevo koja vodi do sela Duboka i dalje, prema izvoru
pitke vode „Svetinja“ do kojeg ima oko 1 km spusta. Uz izvor se okrijepite i
odmorite te se vratite istim putem natrag do sela Duboka kratkom ali nešto
zahtjevnijom uzbrdicom. Nastavite dalje glavnom cestom kroz selo. Staza
izlazi u Milanlugu na glavnu cestu na kojoj trebate skrenuti ulijevo nakon oko
300 metara te na poljski put udesno koji vas vodi već prođenom rutom oko
šume natrag u Latinovac.
HU
Duboka zöldút
Duboka zöldút különböző terepen vezet keresztül, és a kerékpározóknak külön
élvezetet nyújt. Az átkerékpározási idő (átlagos kondícióval), időközi rövid
nézelődéssel, és pihenéssel a Duboka forrásnál körülbelül 3 óra. Az út az
egész útvonalon ki van jelölve, és ezután a Latinovác-Milanlug-Jasik-Duboka-„Svetinja” forrás- Duboka—Milanlug- Latinovác útvonal következik. Az út
Latinováctól vezet közúton észak irányban, és részben szántóföldek között
vezet „Branjevina” erdőig, amit meg kell, az erdőt körül vevő úton, kerülni
(előbb jobbra fordulni, azután kétszer balra), és folytatni tovább a mezei úton
74
EN
Greenway Duboka
The Greenway Duboka passes a diverse terrain and is a true enjoyment for
cyclists. It takes about 3 hours to cross the bike route (average condition),
a short rest at the spring “Svetinja” and the viewing included. The entire
route is marked and follows the road Latinovac – Milanlug – Jasik – Duboka
- spring “Svetinja” – Milanlug - Latinovac. The route starts at the property
Livadak and goes northwards down the road passing by fields, arable land
to the forest “Branjevina” which you should bypass (turn first right, then left
twice) and at the sign continue down the dirt road northwards to the village
Milanlug. At the main road turn right and ride for 500m to the sign Jasik
where you should turn left onto a dirt road that leads downhill for 800m to a
cementary at the left side. This part of the route follows a moderate ascent
about 3km long with a enchanting panoramic view at the valley and the
hills to the west. The route passes through the village Jasik and continues
straight into the woods where you turn left. At the end of the forest turn
follow the road at the left side which leads you to the village Duboka. At the
beginning of the village turn left downhill for 1km to the spring “Svetinja”
where you can refresh yourself and rest and then go back to the village
the same route, this time a somewhat demanding ascent. Continue along
the main road through the village. The route comes out on the main road
in Milanlug where you turn left and after 300 m turn right onto a dirt road
which leads you back to the property Latinovac the same route you have
already passed.
75
Čaglin
Csaglin
Caglin
EN
The village Caglin (3386 inhabitants) is situated in the place where two mountains meet, Krndija in the north and Dilj in the south which separates the
Požega Valley from Posavina region (Sava river valley). This area is famous
for forestry and cattle breeding on the slopes of the nearby mountains, but
still, life here isn’t easy. For the last few years significant number of inhabitants emigrated from the Caglin area, but they still don’t lose the hope for
living a better life. The Coat of Arms of Čaglin tells us a story about this.
There is a lovely church of saint Aloysius of Gonzaga that was torn down
and rebuilt again in 2000. It is interesting fact that the patron of the parish
and the village is at the same time a patron of students and people with
plague and AIDS and their guardians. Saint patron’s Day and is celebrated
on the 21st of June.
HR
Zelenom stazom od Čaglina preko Dilj gore prema
Našicama (30 km)
Od Čaglina Zelena staza ponovo skreće prema sjeveru no do povratka u
podravsku nizinu čeka vas vožnja brežuljkastim krajem preko Dilje gore. Iz
središta sela pratite putokaz za Sl. Brod te zatim skrenite lijevo prema selima Kneževac, Vlatkovac i Stari Zdenkovac.
!
Dilj gora ime nosi prema glagolu „dijeliti“ jer dijeli Posavinu od Požeške doline, a u vrijeme 18. stoljeća dijelila je tzv. Slavonsku vojnu krajinu od ostalog dijela Slavonije, tzv „Paorije“ (od njemačke riječi Bauer: seljak). Najviši
vrh Dilj gore ne postoji. Postoje dva najviša vrha, Degman i Cinkovac, oba
461 m/nm. Iako ova gora visinom ne zaustavlja dah ipak se radi o jednom od
najljepših prirodnih područja u Slavoniji. Na koju god stranu krenuli vijugave
ceste i putevi na svakom zavoju otkrivaju novi vidik „vrijedan fotoaparata“.
Čaglin
Csaglin
Caglin
HR
HU
Selo Čaglin (3386 stanovnika) nalazi se na dodiru dviju gora, Krndije na
sjeveru i Dilj gore na jugu koja Požešku dolinu dijeli od Posavine. Ovaj je
kraj poznat po šumarstvu i stočarstvu na obroncima obližnjih gora, no
život u ovome kraju zapravo nije lak. Posljednjih godina prisutno je veliko
iseljavanje stanovništva, no stanovnici se ipak uvijek nadaju boljem životu. O tome slikovito govori i grb Općine Čaglin. U selu se nalazi lijepa
crkva Sv. Alojzija Gonzage iz 18. stoljeća koja je zbog trošnosti srušena
te jednaka ponovo izgrađena 2000. godine. Zanimljivo je da je zaštitnik
ove župe i sela ujedno zaštitnik studenata te oboljelih od kuge i Aids-a
i njihovih pazitelja. Seoski kirvaj i veliko crkveno slavlje je na svečev
blagdan 21. lipnja.
Csaglin falu (3386 lakós) két hegy érintkezőjén van, északon a Krndija, és
délen a Dilj hegy, amely a Pzsegai völgyet elválasztja a Szávamentétől. Ez
a vidék a környező hegyek lankáin lévő erdészetéről, és áltat tenyésztéséről
ismert, de az élet tulajdonképpen nem könnyű. Az utóbbi években jelentős
a lakóság kivándorlása a faluból, de mégis reménykednek a jobb időkben.
Erről képszerűen beszél Csaglin Járás címere. A faluban, szép, 18. századbeli,
Szent Gonzaga Alajos templom van, amelyet lebontottak, és helyére 2000ben újonnan egy ugyanolyant építettek. Érdekes, hogy az egyházközösség
védőszentje egyúttal az egyetemisták védőszentje, a pestis, és AIDS betegek elleni védőszent is egyúttal. A falusi búcsú, és nagy templomi ünnepség
a szent ünnepnapján van július 21.-én.
76
Zelena staza od sela Stari Zdenkovac nakratko će se iz asfaltne pretvoriti
u prašnjavu makadamsku cestu, no to će samo pridonijeti njenoj atraktivnosti. Nakon što prođete seosku crkvicu Gospe Lurdske, skrenite desno s
„glavne ceste“ te preko mosta poljskim putem nastavite vožnju vlažnim i na
dijelovima močvarnim terenom okruženim šumarcima. Prije samog ulaska u
selo Rozmajerovac prelazi se most koji se doima trošnim no i osobni automobil ga s lakoćom može prijeći. U selu postoji zvonik posvećen Sv. Florijanu
koji se slavi 4. svibnja i tada na crkveno slavlje odnosno kirvaj na kratko se
onamo vrati živost. Na nekoliko lijepih seoskih livada je uz dopuštenje vlasnika, stanovnika okolnih kuća moguće kampirati.
Cesta dalje vodi prema seocu Polubaše gdje kod križa na raskrižju skrenite
desno prema selu Granice. Zanimljivo je da u Granicama živi velik broj doseljenika iz Hrvatskog Zagorja koji su u davna vremena ovamo u Slavoniju
doseljavali „trbuhom za kruhom“. Cestom uz groblje i crkvicu Svete Marije
nastavite prema selu Ceremošnjak. Ovaj dio puta potrajat će nešto dulje.
Lagano krivudajući gustom šumom vidici uz cestu će vas ponovo oduševiti. Ceremošnjak je selo s očuvanom tradicijskom slavonskom arhitekturom
(uske i dugoljaste kuće s trijemom) baš poput sela na samom početku ove
77
HU
!
Čaglin
Csaglin
Caglin
Čaglin
Csaglin
Caglin
biciklističke staze. U središtu sela nalazi se crkvica Sv. Petra i Pavla, a veliki
seoski kirvaj je početkom ljeta, 29. lipnja. Odavde će se cesta polagano
početi spuštati, a prolaskom uz selo Makloševac s lijeve strane ukazat će se
omiljeno izletište i kupalište ovdašnjh stanovnika, jezero Lapovac nadomak
grada Našica.
Along the Greenway route from Čaglin over the Dilj
mountain towards Našice (30 km)
From Čaglin the Greenway route goes/turns again to the north but on the
way back to Podravina Valley the there is still the ride through the hill area
over the Dilj Hill. From the centre of the village follow the signs to Slavonski
Brod and then turn left to Kneževac, Vlatkovac and Stari Zdenkovac village.
Zöldúton Csaglintól a Dilj hegyen át Nasice felé
(30 km)
Csaglintól a Zöldút újból észak irányba kanyarodik, no de a Dráva völgybe
visszatérésig még a Dilj hegyen át, dombos vidéken keresztüli kerékpározás
vár Önre. A falu központjától kísérje az útjelzőt Szlavonski Brod (Slavonski Brod) irányába, és ezután forduljon balra Knezsevác (Kneževac), Vlatkovác, Sztári Zdenkovác (Stari Zdenkovac) fauk felé.
Dilj hegység a nevét a „dijeliti” (horvátul dijeliti – osztani, elválasztani jelent) igéből kapta, mert elválasztja a Szávamentét a Pozsegai völgytől, és
a 18. században elválasztotta a Szlavón katonai határőrvidéket Szlavónia
többi részétől, un. „Paorija” (a német Bauer: paraszt szóból). Dilj hegység
legmagasabb csúcsa nem létezik. Két legmagasabb csúcsa van Degman, és
Cinkovac, mindkettő tengerszint feletti 461 m. Habár ez a hegység magasságával nem állítja le a lélegzetet, mégis Szlavóniának egyik legszebb természeti térsége. Bár merre is megy, minden felé kanyargós utak vezetnek,
és minden lépésen új „fényképezőgépet igénylő” látvány tárul fel.
A Zöldút röviden Sztari Zdenkovác (Stari Zdenkovac) falutól, aszfaltos
útból poros makadámút lesz, na de esz csak hozzájárul az attraktivitásához. Amikor elhagyja a Lurdesi Nagyasszony templomot, forduljon jobbra,
a „főútról”, és a hídon átérve a vezetést folytassa a mezei úton, nedves,
részben mocsaras, erdővel bekerített terepen. A Rozmajerovác faluba bevonulás előtt egy hídon megy át, amely rozzant állapotban néz ki, de a
személyautók is könnyedén át tudnak hajtani rajta. A faluban Szent Florián-nak szentelt harangláb van, amelyet május 4.én ünnepelnek, és ekkor
a búcsú megünneplésére, rövididőre visszatér ide az élet. A tulajdonosok
engedélyével néhány szép falusi réten lehet sátorozni.
Az út tovább Polubase (Polubaše) kis falucskához vezet, ahol a keresztnél
a kereszteződésben forduljon jobbra, Granice falu irányába. Érdekes, hogy
Granice-ban sok Horvát Zagorjeból telepes él, akik jobb megélhetést keresve telepedtek ide. A temető mellet az úton, és a Szent Mária templom
mellet folytassa Ceremosnyák (Ceremošnjak) falu felé. Ez az útszakasz
egy kicsit tovább tart. Könnyedén kanyarogva a sűrű erdőben a kilátás
megint lelkesíteni fogja. Ceremosnyák megőrzött hagyományú falu, szlavón építészettel (keskeny, hosszú verandás házak), épp olyanok, mint a
kerékpárút elején. A falu közepén Szent Péter, és Pál templom helyezkedik
el, és a nagy falu búcsú a nyár kezdetén június 29.-én. Innen az út elkezd
ereszkedni, és Maklosevác (Makloševac) falu mellet elmenve, baloldalon
megjelenik, nem messze Nasice várostól, az itteni lakósok kedvelt fürdőző
helye Lapovác.
78
!
The name of the Dilj Hill comes from the verb ˝share/divide˝ because it
divides Posavina from Požega Valley and in the 18th century it was dividing
so called Slavonian military Krajina region from the other part of Slavonija,
so called ˝Paorija˝ (German word Bauer which means a peasant). The highest peak of the Dilj Hill doesn’t exist. There are two high peaks, Degman
and Cinkovac, both 461meters high. Although this hill’s size doesn’t take
your breath away it’s still one of the most scenic nature areas in Slavonia.
Whatever side you choose the winding roads and paths on each curve reveal
new sights ˝worth of camera˝.
The Greenway from the village Stari Zdenkovac will shortly turn from the
asphalt into the dusty macadam road but that will just contribute towards
its attractiveness. After you pass near the village Church of Our Lady of
Lourdes, turn right from the ‘main road’ over the bridge and along the
field lane continue with the ride through the wet and partly marsh area
surrounded by forest. Before the very entrance to village Rozmajerovac
there is a bridge that seems quite crumbly but even a car can easily cross it.
There is a bell tower dedicated to Saint Florian who is celebrated on the 4th
of May and that day the village becomes alive again. If the owners permit
you, it is you are allowed to camp on a few scenic meadows.
The road leads you to a small village Polubaše. There is a cross at the
crossway an there you should turn right to the Granice village. It is
interesting that the most inhabitants immigrated to seek their fortune
here in Slavonia long time ago from Croatian region Zagorje. On the road
beside the cemetery and the St. Mary’s Church, continue towards the village
Ceremošnjak. This part of the tour will take a bit more time.
Easily meandering through the thick forest you’ll be thriller with the scenery.
Ceremošnjak is a village with the preserved tradition of architecture
(narrow and longish houses with the porch) just as the village on the very
beginning of this bike route. In the centre of the village there is a Saint
Peter and Paul’s Church and the big village fair -˝kirvaj˝ (patron saint’s
day) is in the beginning of the summer, on the 29th of June. This way down
the hill the road starts going down easily and goes near the Makloševac
village where on the left side you will see a favorite outing for the locals,
the Lapovac Lake near Našice city.
79
Našice
Nasice
Našice
Našice
Nasice
Našice
HR
HU
Od jezera Lapovac pratite putokaze prema središtu grada. Našice
(16224 stanovnika) su po mnogim putnicima namjernicima jedan od
najljepših malih gradova u Hrvatskoj. Zeleni parkovi, zelenilo šuma i livada u okolici grada, čist zrak i razvijeno poduzetništvo čine ovaj gradić
vrlo poželjnim mjestom za život. Turisti će ovdje zaista imati što vidjeti
jer Našice obiluju kulturnim spomenicima od kojih su oni najposjećeniji: dvorac grofovske obitelji Pejačević s pripadajućim velikim parkom i
župna crkva Sv. Antuna Padovanskog. Dvorac odnosno barokna palača
Pejačević izgrađena je na samom početku 19. stoljeća kao dom i glavno
sjedište jedne od politički i gospodarski najutjecajnijih, najbogatijih i
do danas najpoznatijih plemićkih obitelji u Hrvatskoj. Na gradskom trgu
nalazi se velika gotičko-barokna crkva Sv. Antuna Padovanskog iz 14.
stoljeća. U ovoj raskošnoj župnoj crkvi nalazi se lijepa slika Sv. Antuna.
Nakon što je zajedno s 45 metara visokim zvonikom preživjela požar
podmetnut prilikom povlačenja Otomanske vojske 1687. godine, stanovnici su ju počeli smatrati čudotvornom. Od tada na blagdan Sv. Antuna,
13. lipnja, u Našice pristiže na stotine hodočasnika. Festivali: Antunovo,
crkveni god – kirvaj, 13. Lipnja, Našičke Ljetne Noći, glazbeno-sajmeno
događanje tijekom ljeta, Dani Slavonske Šume, šumarska natjecanja, početkom rujna.
A Lapovác tótól kísérje az útjelzőt a város központjáig. Nasice (16224
lakós), sok járókelő utas szerint, egyike a legszebb város a horvát városok közül. A zöld parkok, város közeli zöld erdők, és mezők, a levegő
tisztasága, a fejlett vállalkozói tevékenység teszi ezt a várost nagyon
80
kívánatos élethelyé. A turistáknak valóban itt lesz mit látni, mert Nasice kultúra emlékművekben bővelkedő, amelyekből a leglátogatottabbak: Pejácsevics grófcsalád kastélya a hozzátartozó nagy parkkal, és
a Padovai Szent Antal plébániai templommal. A kastély, illetve a Pejácsevics barokk palota a 19. század legelején épült, mint a politikailag,
gazdaságilag, legbefolyásosabb, és mai napig legismertebb, Horvát nemes család otthona, és székhelye. A város főterén helyezkedik el a 14.
században épült Padova i Szent Antal templom. Ebben a pazar plébániatemplomban van egy nagyon szép Szent Antal kép. Miután a templom a
45 méteres tornyával átvészelte az Ottomán hadsereg visszavonulása
alatt 1687-ben gyújtogatás okozta tűzet, a lakóság csodálatosnak kezdte vélni. Azóta Szent Antal napon június 13.-án százával jönnek ide a
zarándoklók. A fesztiválok: Szent Antal nap templombúcsú július 13. Nasicei nyári éjszakák (Našičke Ljetne Noći) nyári zenei, és vásár esemény,
Szlavón Erdők Napja (Dani Slavonske Šume), erdész versenyek szeptember elején.
EN
Follow the signs from Lapovac Lake to the city centre. Našice (16 224 inhabitants) are as many tourists say, one of the prettiest small towns in Croatia.
Green parks, forests and meadows in the city and its countryside, clean air
and developed enterprise make this city very desirable place for living.
Tourists won’t be bored here because Našice abound with many impressive
cultural monuments and people mostly visit the Castle of the count Pejačević
family within the large park and the parish church of Saint Antun Padovanski.
The Castle, which is actually a baroque palace, was built in very beginning of
the 19th century as a home and the main centre of Pejačević family which
was one of the wealthiest, the most influential in politics and economics and
till today one of the most famous noble families in Croatia. In the town square
there is a big Gothic-Baroque church of St. Anthony of Padua from the 14th
century. In this luxurious parish church there is a glorious painting of Saint
Anhony. It survived the fire caused by the Ottoman army during their withdrawal in 1687 which was considered a miraculous. Since then, on the Saint
Anthony’s Day, 13th of June, many pilgrims arrive to Našice. Festivals: St.
Anthony’s Day (patron saint’s day) - ˝kirvaj˝, on the 13th of July and Našice’s
Summer Nights, musical-fair happening during the summer.
HR
Zelenom stazom od Našica do Đurđenovca i ponovo
prema Donjem Miholjcu...
Prolaskom kroz Našice Zelena staza se polako bliži kraju te kreće ponovo
prema sjeveru. Put iz središta Našica vodi ulicom pored dvorca Pejačević
prema glavnoj cesti za Donji Miholjac, no na raskrižju sa samaforima skrenite lijevo kao da ćete krenuti prema Orahovici te nakon stotinjak metara
skrenite desno prema selu Brezik Našički.
Put iz Brezika Našičkog vodit će vas nakratko makadamskom cestom prema Ličkom Novom Selu te prelaskom preko željezničke pruge konačno do
zadnje nove točke na Zelenoj stazi, sela Đurđenovac.
81
Našice
Nasice
Našice
Našice
Nasice
Našice
Đurđenovac je središte istoimene općine poznate po šumarstvu, a u tamošnjem Drvno Industrijskom Kombinatu (DIK) Đurđenovac izgrađena je 1990.
godine vinska bačva zapremine 75000 litara za vinariju Erdutski Vinogradi
u selu Erdut na Dunavu. Danas je ona jedna od najvećih vinskih bačvi na
svijetu u upotrebi. Mjesto je poznato po industrijskoj arhitekturi s početka
20. stoljeća. U velikom parku u centru mjesta ne propustite razgledati staru
lokomotivu koja je do 1960-ih vukla vagone šumarske željeznice.
Iz Đurđenovca, eto vas natrag u Donji Miholjac...
you along the street near the Pejačević Castle towards the main road for
Donji Miholjac. However, at the crossing with the traffic lights turn left as if
you’re turning to Orahovica and after a few hundred of meters turn right to
the village Brezik Našički.
The route form Brezik will lead you for a while along the short macadam
road towards Ličko Novo Selo and by passing over the railway track you’ll
finally come on the last points of the Greenway, the Đurđenovac village.
Đurđenovac is the centre of the same county known for the forestry and at
DIK (Wood Products Industry factory) Đurđenovac, a wine barrel was built
in 1990 for the Erdut Vineyards winery in the village Erdut on the Danube River. Today that is one of the biggest still using wine barrels in the
whole world. The place is famous for the industrial architecture from the
beginning of the 20th century. In the large park in the centre of the town
don’t miss to look round at the old locomotive that in the 1960s dragged
the forest wagons.
From Đurđenovac, you are back to Donji Miholjac...
OVO JE KRAJ ZELENE STAZE U HRVATSKOJ. NASTAVITE LI BICIKLIRATI,
NAĆI ĆETE SE U DOLINI ORMÁNSÁG U MAĐARSKOJ.
NADAMO SE DA STE UŽIVALI I – VIDIMO SE SLIJEDEĆI PUTA!
HU
Zöld úton Nasicéto˝l Gyurgyenovácig (Đurđenovac),
és újból Donyi Miholyác felé….
Nasicén keresztül a Zöldút lassan közeleg a végéhez, és újból északra vezet.
Az út Nasice központjából a főutcán keresztül a Pejácsevics kastély mellet
vezet a Donyi Miholyác felé vezető főút felé, na de a forgalmi lámpáknál
forduljon balra, mint ha Orahovica felé indulna, és 100 méter után forduljon
jobbra Brezik Nasicski (Brezik Našički) falu felé.
Az út Brezik Nasicski-tól, röviden makadám úton, Licsko Novo Szelo (Ličko
Novo Selo) felé vezet, és a vasúti átjárón átmenve a Zöldút utolsó új pontjáig Gyurgyenovác (Đurđenovac) falu felé.
Gyurgyenovác (Đurđenovac) az ugyan ilyen nevű járás székhelye, erdészetéről ismert, és az ottani Gyurgyenováci faipari kombinátban (Industrijskom Kombinatu (DIK) Đurđenovac), készítették el 1990-ben a 75000 literes
óriás hordót, a Duna partján elhelyezkedő Erdőd (Erdut) falusi Erdődi pincészet (Erdutski vinogradi) részére. Ma ez a hordó egyike a használatban
lévő világ legnagyobb hordói közül. A helység ismeretes a 20. század ipari
építészetéről. Ne mulasztja el a központban lévő nagy parkban megtekinteni
a mozdonyt, amely az 1960-as években az erdei vasút vagonjait vontatta.
Gyugyenovácból visszaér Donyi Miholyácra….
THIS IS THE END OF THE GREENWAY IN CROATIA. FROM HERE, YOU
CAN CONTINUE CYCLING BACK ON THE OTHER SIDE OF THE BORDER,
TO ORMÁNSÁG VALLEY.
WE HOPE YOU HAVE ENJOYED AND – SEE YOU NEXT TIME!
!
tabla – tábla – ploča - board
teret – teher – tovar – burden
šator – sátor – tent
šogor – sógor brother in law
ITT ÉR VÉGET A ZÖLDÚT HORVÁTORSZÁGBAN. FOLYTATVA A
KERÉKPÁROZÁST ORMÁNSÁGBAN, MAGYARORSZÁGON TALÁLJA
MAGÁT.
REMÉLJÜK ÉLVEZTE A KERÉKPÁROZÁST – TALÁLKOZUNK
LEGKÖZELEBB!
EN
Along the Greenway from Našice to Đurđenovac
and back to Donji Miholjac…
Passing through Našice, the Greenway is nearly coming to its end and starts
over back to the north. The road/path form the centre of Našice city leads
82
83
HITNI BROJEVI
SEGÉLYHÍVÓ SZÁMOK
EMERGENCY NUMBERS
TURISTIČKE INFORMACIJE
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
TOURIST INFORMATION
HITNI BROJEVI
SEGÉLYHÍVÓ SZÁMOK
EMERGENCY NUMBERS
TURISTIČKE INFORMACIJE
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
TOURIST INFORMATION
HRVATSKA – HORVÁTORSZÁG - CROATIA:
+385 112 Poziv za žurnu pomoć / Sürgős segítség / Emergency
Services
+385 192
Policija / Rendőrség / Police
+385 1987HAK Pomoć na cesti / (Horvát Autó klub) Közúti
segélyszolgálat / HAK Road Assistance
+385 194
Hitna medicinska pomoć / Mentők / Medical emergenc
+385 193
Vatrogasci / Tűzoltóság / Fire department
+385 1987 Pomoć na cesti / Útinform / Road assistance
+385 18166 Vremenska prognoza / Időjárás előrejelzés / Weather
forecast
+385 18981 Opće informacije / Általános információk / General
information
+385 11888 Telefonski imenik / Telefonkönyv / Telephone book
+385 11802 Međunarodni telefonski imenik / Nemzetközi telefonkönyv / International Phone Book
+38591 1129340HGSS, www.gss.hr, ured u Požegi / HU / Croatian
Mountain Rescue Service, Office in Požega
+38591 2123046HGSS, www.gss.hr, ured u Orahovici / HU / Croatian
Mountain Rescue Service, Office in Orahovica
MAĐARSKA - MAGYARORSZÁG - HUNGARY:
+36 107 Policija / Rendőrség / Police
+36 104Hitna medicinska pomoć / Mentők /Medical
emergency
+36 105
Vatrogasci / Tűzoltóság / Fire department
+36 1336 2400 Pomoć na cesti / Útinform / Road assistance
+36 1 346 4600Vremenska prognoza / Időjárás előrejelzés / Weather
forecast
+36 112Opće informacije / Általános információk / General
information
+36 112
Telefonski imenik / Telefonkönyv / Telephone book
+36 11824Međunarodni telefonski imenik / Nemzetközi
telefonkönyv / International Phone Book
84
1. Z
ELENI CENTAR LATINOVAC / ZÖLDÚT KÖZPONT
LATINOVAC / GREENWAY CENTER LATINOVAC:
+385 (0) 34-221583, e-mail: ekocentarlatinovac@gmail.com
• Informacije o lokalnim turističkim vodičima / információ a helyi
túravezetőkről / Information on local tourist guides
• Informacije o popravljačima bicikala / információ a helyi
kerékpárszerelőkről / Information on local bike repairman
• Informacije o hotelima, restoranima, vinarijama, medicinskim
uslugama / információk a hotelekről, éttermekről, borpincékről,
egészségügyi szolgáltatásokról / Information about hotels,
restaurants, vinaries, medical services
2. Z
ELENI CENTAR KEMEŠ / ZÖLDÚT KÖZPONT KÉMES /
GREENWAY CENTER KEMÉS:
+36 70 427 3923, e-mail: ormansagzoldut@gmail.com
• Informacije o lokalnim turističkim vodičima / információ a helyi
túravezetőkről / Information on local tourist guides
• Informacije o popravljačima bicikala / információ a helyi kerékpárszerelőkről / Information on local bike repairman
• Informacije o hotelima, restoranima, vinarijama, medicinskim
uslugama / információk a hotelekről, éttermekről, borpincékről,
egészségügyi szolgáltatásokról / Information about hotels, restaurants, vinaries, medical services
3. Kampiranje / Kempingelés / Camping:
• OPG Koreny: www.koreny.hr
• Zeleni centar Latinovac / Zöldút Központ Latinovac /
Greenway center Latinovac, +385 (0) 34-221583, e-mail:
ekocentarlatinovac@gmail.com
• Zeleni centar Kemeš / Zöldút Központ Kémes / Greenway center
KEMÉS: tel.: +36 70 427 3923. e-mail: ormansagzoldut@gmail.com
4. Parkovi prirode, jezera, bazeni, izletišta
/ Tavak, medencék, kirándulóhelyek
tevékenységek / Natural parks, lakes,
swimming poles, excursion sites:
• Orahovačko jezero, kupalište u selu Duzluk na cesti Orahovica
– Kutjevo / Orahovicai tó, fürdőhely Duzluk faluban Orahovica –
Kutjevó közötti közúton / Orahovica Lake and swimming site in
85
TURISTIČKE INFORMACIJE
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
TOURIST INFORMATION
the vilage of Duzluk, on Orahovica – Kutjevo road
• Izletište Orah, na jezeru / Orah (Dió) kirándulóhely a tavon / Excursion site „Orah“: www.tzgorahovica.hr/izletiste-orah
• Uzgoj konja i ranč iznad sela Krajna. Terensko jahanje Papukom, vožnja i najam fijakera. Najam soba / Családi gazdaság,
lótenyésztés, és Krajna farm a falu felet. Tereplovaglás a Papukban, fiákerkocsikázás, és bérlés. Szobabérlés, foglalás / Horse
breeding and ranch above the village of Krajna. Horse ridding
on Papuk, driving and renting cab: OPG Nikola Komljenović, nik.
orahovica@vt.t-com.hr
• Alpinističko penjalište, Orahovica / Alpesi hegymászófal Orahovica / Alpinist climbing site, Orahovica: www.pp-papuk.hr
• Izletište Jankovac / Jankovás kirándulóhely / Excursion site Jankovac: www.pd-jankovac.com
• Izletište, ribnjaci Čaglin /Kirándulóhely, halastavak Csaglin / Excursion site and fishponds, Čaglin: ribnjaci.abramovic@gmail.com
• Park pridode Papuk / Papuk Természeti Park / Natural Park Papuk:
www.pp-papuk.hr, www.papukgeopark.com
Poljoprivredna gospodarstva
Mezo˝gazdaságok
Family Farms
Poljoprivredna gospodarstva
(ekološki proizvodi)
Mezo˝gazdaságok (ökötermékek)
Family Farms (local eco products)
Donji Miholjac i okolina / Dónyi Miholyác, és
környéke / Donji Miholjac and its surrounding
• M
ed i voće, proizvodnja licitara i svijeća / Méz, és gyümölcs, mézeskalács, és gyertya termékek / Honney and fruits, ginger breads,
candels: Obrt „Ban“, Donji Miholjac, 00385-31-631-040
•K
upinovo vino i proizvodi od kupina / Szamócabor, és szamóca termékek, OPG Aladić, családi gazdaság / Blackberry vine and products:
OPG Aladić, Vedran Aladić, Donji Miholjac, 00385-91-898-5263
•M
ed, medena rakija i proizvodi od meda /Méz, mézes pálinka, és
méztermékek / Honney, honney liquors and products: OPG Božić, Zvonimir Božić, Donji Miholjac, 00385-31-631-086, K. Tomislava 11
•L
ješnjaci /Mogyoró / Hazelnuts: Dario Kinjerovac 00385 91-2540577, Obrt Hobođ, Donji Miholjac, A. Harambašića 50
•L
avanda i aronija / Levendula, és arónia (fekete berkenye) / Lavender
and aronia: OPG Zec, Anica Zec, Braće Radića 122, Viljevo 0038531-664-217
•L
ješnjaci / Mogyoró / Hazelnuts: OPG Senković, Ivica Senković, K. A.
Stepinca 50, Viljevo, 00385-98-445257
•Š
eširići za boce punjene rakijom i vinom – u lokalnoj gostionici Bokšić
/ Pálinkás, és boros üvegkupakok – helyi vendéglőben / Handmade
nitted hats for bottles with vine and strong liquors: Obrt Dragica
Abičić, Bokšić
Feričanci i okolina / Fericsánci és környéke /
Feričanci and its surrounding
•S
irevi sa začinima (feferoni, češnjak, tartufi, vlasac, mediteranske
trave, čvarci, papar, paprika), dimljeni sir, desertni sir / Fűszeres
sajtok (feferóni, fokhagyma, szarvasgomba, mediterrán füvek, töpörtő,
bors, paprika), füstölt sajt, csemege sajtok / Cheeses with spices
(hot pepers, garlic, truffles, mediteranean herbs, black paper) smoked
cheese, desert cheese: OPG Kriška sira, Vesna Pajti, kravlji sir sa Dore
Pejačević 46, Feričanci, 00385-91-5818657
•S
tolarski obrt Prevolšek / Asztalos kisiparos, Prevolšek / Products in
wood: Obrt Prevolšek, Tomislav Prevolšek, M. Gupca 20, Beljevina,
00385-31-600047
86
87
Poljoprivredna gospodarstva
Mezo˝gazdaságok
Family Farms
Poljoprivredna gospodarstva
Mezo˝gazdaságok
Family Farms
Kutjevo i okolina / Kutjevó és környéke / Kutjevo
and its surrounding
• Med / Méz / Honney: OPG Benčić, Kutjevo, www.pcelarstvobencic.com.hr
• Med / Méz / Honney: OPG Egner, Kutjevo, 00385-98-746706
• Rakija / Pálinka / Strong liquors: OPG Poljić, Kutjevo, 00385-992650100
• Drveni predmeti Kutjevo /Fatárgyak / Wooden furniture: Stolarija
Ašenbrener, Kutjevo, www.stolarija-asenbrener.hr
• Proizvodi od meda Kutjevo / Mézből készült termékek / Honney
products: OPG Slavko Hora, Otko 3, Kutjevo, 00385-34-255145
• Sir / Sajt / Cheese: OPG Lukačević, Vetovo, 00385-98-9954230
• Kupinovo vino i pekmezi / Szamócabor, és lekvár / Blackberry vine and
jam: OPG Rezo, Požeške Sesvete, 00385-91-5043371
• Proizvodi od višnje i šljive / Meggyből, és szilvából készült termékek
/ Cherry and plum products: OPG Vido, Požeške Sesvete, 00385-982151522
• Kulen / Kulen / Slavonian sausagge – kulen: OPG Hruška, Bjeliševac,
00385-98-9042134
• Kulen / Kulen / Slavonian sausagge – kulen: OPG Carpinus, Grabarje,
00385-98-9253302
Latinovac, Čaglin, Duboka / Latinovác, Csaglin,
Duboka / Latinovac, Čaglin, Duboka
• Med / Méz / Honney: OPG Nekić, Mokreš, 00385-91-4941212,
anitanekic.@gmail.com
• ZOO vrt / Állatkert / ZOO garden: OPG Slavonski kutak, Latinovac,
00385-91-1506754 and 00385-98-1691779
• Suveniri / Emléktárgyak / Souvenirs: Slavica Ručević, Latinovac,
00385-91-5186063
• Sokovi, pekmezi, sušeno voće / Gyümölcslevek, lekvárok, szárított
gyümölcs / Juices, jams, dried fruits: OPG Neven Delić, Duboka,
0958957578, annadelic@mail.ru
Orahovica i okolina / Orahovica és körnjéke /
Orahovica and its surrounding
• Povrće, voće, ružino vino, proizvodi od ruža i ljekovito bilje / Zöldségek,
gyümölcs, rózsabor, rózsából készült termékek, gyógynövények /
Vegetables, fruits, rose vine and products of roses: OPG Pačarić,
Orahovica, 00385-91-5721011
• Vinarstvo i vinogradarstvo / Borászat szőlészet / Vine and vine
products: OPG Patkoš, Orahovica, Mob: 00385/95/9112707
• Zimnica, sirevi, pekmezi / Télirevalók, sajtok, lekvárok / Home
canninng, cheeses, jams: OPG Dinko Nekić, Orahovica, 00385-981904523
• Voćno vino, rakija i likeri /Gyümölcsbor, pálinka, likőrök / Fruit vines,
strong liquors: Obrt "Fructus ", Orahovica, http://fructus.hr
• Licitari /Mézeskalácsos / Ginger bread: Obrt Stjepan Trošić, Ulica
Kralja Zvonimira 48, Orahovica
• Lavanda, kupina, šljiva / Levendula, szamóca, szilva / Lavander,
blackberry, plums: OPG Lar, Karl Šafer, Put Merkur bb, Orahovica 091532-2742
• Maline, kupine, tayberry / Málna, szamóca, tayberry / Redberries,
blueberries, tayberries: OPG Tomašević, Tomašević Goran B. Jakića 23,
Orahovica, 00385-98-9230098
• Vino – Rajnski rizling / Bor – Rajnai rizling / Vine – Reinert Riesling:
OPG Blanka Jović, B. Jakića 40, Orahovica
88
89
Medicinske usluge
Egészségügyi szolgáltatások
Medical services
Medicinske usluge
(tel: 112 / 194)
Egészségügyi szolgáltatások
(tel: 112 / 194)
Medical services
(tel: 112 / 194)
Dom zdravlja Donji Miholjac: Trg Ante Starčevića 25,
www.dz-donjimiholjac.hr
Dom zdravlja Orahovica, adresa: Stošićevo šetalište bb,
www.dom-zdravlja-vpz.hr
Dom zdravlja Feričanci: Ulica Dore Pejačević 1
Dom zdravlja Kutjevo, adresa: Eugena Kvaternika 1, Kutjevo,
Web: www.dz-pozega.hr/ispostave/kutjevo.html
Dom zdravlja Čaglin, adresa: Kolodvorska 22;
Web: www.dz-pozega.hr/ispostave/caglin.html
Opća bolnica Našice, www.bolnica-nasice.hr
90

Kutjevačko Martinje 2014. - PLAKAT

Juniorke - Hrvatski kuglački savez

Mail - Sindikat biciklista

GRAĐEVINSKO PODRUČJE - MALI LOŠINJ 4.4.c.

Biciklističke staze - Park prirode Papuk

UVJETI REZERVIRANJA

Iskoristite i zamijenite! Samo u srijedu,

Karlobag

BICIKLISTIĈKE STAZE